Behajtási költségátalány – hogyan is kell, kellene kezelni

0

A vállalkozások mindennapi életében a késedelmes fizetés, mint cash flow tervezés szinte természetesnek számít. A gazdaság szereplői között nem mindenki rendelkezik folyószámlahitellel, vagy megfelelő pénzügyi háttérrel, ezért a késedelmek szokásosnak tekinthetőek. Sajnos a késedelmek sok vállalkozásnál jelentős anyagi veszteséget, kiszámíthatatlan pénzügyi helyzetet teremtenek, ezért az állam a fentieket figyelembe véve és megelégelve a körbetartozások rendszerét, a 2016. évi IX. törvény meghozatalával megpróbálta a gazdaság szereplőit jobb belátásra és biztonságosabb pénzügyi környezetbe kényszeríteni. A vállalkozások erre a törvényre nem tudtak felkészülni, sem anyagilag, sem pedig adminisztratívan.

hirdetés

A törvény hirtelen meghozatala jelentős joghézaggal és hibával történt. Legutoljára 2016. márciusában változtatták meg; jelenleg ez a változat az érvényes és mérvadó.

A korábbi szabályozás jelentős mértékben megváltozott, hiszen már nem tekinti kötelező érvényűnek a törvény a 40 eurós behajtási költségátalány követelését és megfizetését.

A jelenlegi szabályozás szerint akkor és csakis akkor kötelezett a késedelembe eső megfizetni a 40 eurós összeget, ha arra a számlakibocsátó valamilyen formában felszólítja.

A költségátalány fizetési felhívását a számvitelben, mint követelést fel kell vezetni. A költségátalány egy egyéb bevételnek minősülő tétel lesz, bevételként akkor kell elszámolni, amikor a valós pénzügyi teljesítés bekövetkezett.

A költségátalány a kedvezményezett vállalkozás általános behajtási költségeinek fedezetére szolgál, de nem helyettesíti, vagy számít bele az esetleges fizetési meghagyás kibocsátásának költségeibe, vagy a késedelmi kamatba. Tehát, amennyiben a kötelezett nem fizet, úgy a kedvezményezettnek lehetősége van fizetési meghagyás kibocsátására, annak költségeit a kötelezettnek kell megfizetnie, a 40 eurós költségátalányon felül.

A költségátalány kizárólag a kártérítés összegéből vonódik le, azaz, ha valamilyen oknál fogva a kötelezett kártérítés megfizetésére is kötelezetté válik, úgy a kártérítés összegéből a már megfizetett költségátalányt jóvá írják.

A költségátalány a késedelembe esést követően esedékes, de fizetési kötelezettséget kibocsátani kizárólag a késedelembe esés első napjától számított egy évben belül lehet. Ha ezen időn belül nem szólítják fel a kötelezettet a költségátalány megfizetésére, akkor a továbbiakban ezt követelni nem lehet.

Amennyiben korábban nem volt fizetési felhívás kiküldve, úgy lehetőség van az év végi egyenlegközlők kiküldésével egyszerre ezen felhívás közlésére is.

Fontos szabály, hogy minden esetben nevesíteni kell azon számla adattartalmát és a késedelmes napok számát, amelyre hivatkozva a fizetési felhívást megküldjük.

A fizetési kötelezettséggel szemben a kötelezettnek kimentési lehetősége van, amelyet a jogosult elbírálhat és esetlegesen figyelembe is vehet, és eltekinthet a költségátalány megfizetésétől.

A kibocsátott fizetési felhívást, a jogosult 5 éven belül követelheti, a követelés elévülés szabályai erre is érvényesek. Az 5 éves időtartam a követelés első napjától számít, azaz ha a költségátalányt egy éven belül, mondjuk a 364. napon bocsátják ki, akkor ehhez képest számít, az 5 éves elévülés.

A kereskedelmi ügyletben lévő felek egymással megállapodhatnak a 40 eurós értékhatár felett is költségátalány összegben, azaz lehet magasabb is ez az összeg. Viszont amennyiben ilyen megállapodás nem kötődik, úgy a 40 eurós költségátalány a számlatartozás összegétől függetlenül egységes díj, azaz egy 10 eurós és egy 1000 eurós számlának is 40 eurós a költségátalánya.

Adótörvények tükrében a behajtási költségátalányt úgy kell tekinteni, mint az egyéb bevételeket, de a számviteli törvény szabályai szerint – mindaddig, ameddig nem kerül megfizetésre a követelt összeg – kizárólag elhatárolásban, követelésben tartjuk nyilván.

A pénzügyi teljesítés napján kerül végleges pénzeszközként és végleges egyéb bevételként elszámolásra és adódik hozzá a társasági adó alapjához, illetve a vállalkozás eredménykimutatásába is.

Amennyiben a vállalkozás a főkönyvén kívül kívánja ezeket a tételeket nyilvántartani, akkor mérlegen kívüli tételként a kiegészítő mellékletben kell bemutatni, a követelésállomány nagyságát és változását a tárgyéven belül.

Milyen formában kérheti a kibocsátó a behajtási költségátalányt? Mit kell tartalmazni az év végi tartozáselismerőnek? Milyen lehetőségeink vannak a pénzügyi rendezés sorrendjében? A teljes cikkből kiderül, amit keressen az Optikai Magazin legújabb számában!

Kép forrása: www.pexels.com

Megosztás.

A szerzőről

Leave A Reply