„Engem a munka is fel tud tölteni energiával” Beszélgetés dr. Kovács Illés szemésszel

0

Oktatás, kutatás és gyógyítás. Dr. Kovács Illés, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője, a Szemészeti Klinika docense és osztályvezetője ebben a hármasságban dolgozik a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján.

– Jól hangzana, ha azt mondanám, hogy kiskoromban törött szárnyú madarakat gyógyítottam. De nem így volt. Orvosok gyermekeként sokszor jártam bent szüleim munkahelyén, így megszoktam a kórházi légkört….

Dr. Kovács Illés a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett 1999-ben általános orvosként, de időközben több nyugat-európai klinikán is részt vett tanulmányutakon. Előbb a sebészet, aztán a szemészet áltl érdeklődése középpontjában. Rezidensi éveinek felét Pécsett, felét Budapesten, a Semmelweis Egyetem szemészeti klinikáján töltötte el. 2004-ben megszerezte a szemészeti  szakképesítést, majd 2006-ban a PhD fokozatot. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője, valamint a Szemészeti Klinika docense és osztályvezetője.

– Ezért választotta a szemészetet?

– Bevallom őszintén, hogy amikor választani kellett, azért döntöttem a szemészet mellett, mert azt a személyiségemhez közelebb álló szakmának tartottam, mint például az ortopédiát vagy a neurológiát. Aztán vonzott a szemészethez az is, hogy ezen a területen csaknem minden beavatkozás sikerrel jár. Ez akkor vált világossá számomra, amikor ötödéves orvostanhallgató koromban elkezdtem bejárni a klinikára.

– Vegyük sorra a motivációs tényezőként, amelyeket felsorolt. Miért tartja a személyiségéhez közel álló szakmának a szemészetet?

– Itt nincsenek olyan nagy beavatkozások, mint például az ortopéd sebészetnél. A szem igazán kis szerv, alig két-három centiméter átmérőjű. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a szemészetben is felerősödött a specializáció. Vannak szembetegségek, amelyeket csak műtéttel lehet gyógyítani, ugyanakkor adva vannak a diagnosztikai kihívások és a gyógyszeres kezelési lehetőségek is. Így lehet választani, hogy a szem melyik részének gyógyításában mélyedünk el. Engem például különösen a szemfelszín és a retina betegségeinek a gyógyítása foglalkoztat.

– Hová vezetett a matematika és az optika iránti vonzalma?

– Szakmájának gyakorlása közben az ember gyakran találkozik megválaszolatlan kérdésekkel, ezért megpróbál ezeknek utánajárni. A szemészeti kutatásokban gyakran megjelenik a matematika és az optika is, lévén, hogy a látás jól leírható matematikai törvényszerűségekkel. Alkalmazásuk, felhasználásuk összetett feladat, amely nem épülhet egyetlen ember munkájára, hanem csapatmunkát igényel. Ha például a kutatócsoportunk eredményei nyomán nő a betegek gyógyulási esélye, akkor kézzel fogható gyakorlati haszna van a munkánknak.

– Eszerint a kutatócsoportja közvetítő láncszemként működik a betegellátás és a kutatás-fejlesztési munka között. Tudna erre példát mondani?

– Valóban, manapság sokszor nem elég, ha egy adott szakterület képviselője egyedül dolgozik egy tudományos kérdés megválaszolásán. Klinikánkon több példa is van hatékony együttműködésben végzett tudományos munkára, például egy Széchenyi-pályázat, amely egy négy éven át tartó konzorciális munka volt A szürkehályog hatékony gyógyítását segítő orvostechnikai kutatások címmel. Ebben a kutatásban részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egy akadémiai kutatóintézet, a legnagyobb hazai műlencsegyártó cég és a mi klinikánk. Az együttműködés eredményeként olyan műlencsetípusokat fejlesztettünk ki, amelyek a betegek számára a korábbiaknál jobban biztosítják a szemüveg-függetlenséget távolra és közelre egyaránt.

– Az innovációs láncból remélhetően nem maradnak ki az optometristák sem. Milyen velük a kapcsolatuk?

– Nyugat-európai példák alapján a szemész és az optimetrista szakma jól kiegészíti egymást a szembetegségek felismerése, kezelése, a szembetegek gondozása során. Tanszékünk távlati célja, hogy ezt a tőlünk nyugatabbra már bizonyított együttműködést a hazai gyakorlatban is meghonosítsuk. Az orvosok és az optometristák egymásra épülő tudása és munkája javítja a betegellátást, ami természetesen az elsődleges feladatunk.

Egy optometrista a képzés során sokkal többet tanul a szemüvegfelírásról, a különböző lencsetípusokról, a gyártási technológiákról, mint egy szemorvos. A tanszékünkön folyó optometrista-képzéssel kapcsolatos képzési kimeneti követelményekben pontosan le vannak fektetve az optometristák kompetenciái. Ebből a leírásból egyértelműen látszik, hogy meddig terjed az optometrista feladatköre és hol kezdődik a szemorvosé. Ha egyik szakma képviselői sem lépik át a határokat, akkor optimálisnak nevezhető az együttműködés, és személy szerint én is úgy érzem, hogy elértem a céljaimat.

– Mi a gátja annak, hogy idehaza is részt vegyenek az optometristák a szemészeti ellátásban?

– Szerintem nincs akadálya ennek. Az optometristák amolyan szakasszisztensi státuszban tevékenykedhetnének. Az utóbbi időben ezeknek a dolgozóknak a bérszintjében már jelentős javulás következett be, és kilátásban van további bérrendezés is. Úgy gondolom, hogy optometrista képzettséggel és megfelelő gyakorlattal valaki egyaránt megtalálhatja a számítását az állami vagy a magánegészségügyben, ahol sok mindent rábíznak, továbbá nap mint nap érdekes esetekkel találkozik, megéli a betegek sikeres gyógyulását, sokkal inkább, mint a piaci versennyel mind jobban szembesülő optikai szaküzletekben.

Az Egészségtudományi Karon folyó optometrista-képzés, a Szemészeti Klinikán folyó munka és a Magyar Optikus Ipartestület közötti együttműködés erősödésének jó példája, hogy hamarosan egy közös projekt indul e szervezetek részvételével. Emellett a 2019-es Optika Hungary kongresszuson közös előadásokat fogunk tartani, amelyek célja az optometristák gyakorlati tudásának az elmélyítése a kompetenciájuk jobb kihasználása érdekében…

A magyar Kutatási és Innovációs Technológiai Alap és az amerikai Fulbright kutatói ösztöndíj kedvezményezettje; és ez csak kettő a számos hazai és nemzetközi elismerések közül. 

A teljes interjúban dr. Kovács Illés kitér arra, számára mit jelent a siker, milyen szerepet tölt be az életében, mi ad számára motivációt a mindennapokban, valamint többet megtudhatunk múltjáról, családjáról is. A teljes interjú az Optikai Magazin decemberben megjelent lapszámában olvasható. 

Megosztás.

Leave A Reply