Mindent a diákmunkáról

0

A nyári szezon mindig aktuális kérdése: ki vállalhat diákmunkát, milyen módon foglalkoztathatóak a diákok, hogyan kell a közterheket bevallani és fizetni? Összeszedtük a tudnivalókat az adóhatóság közleményének segítségével.

hirdetés

Szülői hozzájárulással diákmunkát vállalhat az,

  • aki a 16. életévét betöltötte
  • a nappali tanulmányait folytató 15. életévét betöltött tanuló az iskolai szünet időtartama alatt
  • 16 év alatt a gyámhatóság engedélyével jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében

A munkavállaláshoz 18. év felett már nem kell szülői hozzájárulás.

A tanulónak rendelkeznie kell adóazonosító jellel. Ha még nincs a diáknak adóazonosító jele, úgy adókártyát a NAV-tól igényelhet. A 17T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni a NAV-hoz (személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül)

 

Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

  1. iskolaszövetkezetben
  2. munkaviszonyban
  3. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel)
  4. egyszerűsített foglalkoztatással
  5. háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).

1. Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A tanulók, hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Járulékot nem kell fizetnieaz iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkája után, mert ebben az esetben a diák nem minősül biztosítottnak. Ez a szabály a 25. életévét be nem töltött tanulói, hallgatói jogviszonyának szünetelése (halasztás) alatt álló diákra is vonatkozik.

A jövedelem után a tanuló 15 százalék személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett, amit az iskolaszövetkezet köteles levonni.

A diáknak az így szerezett jövedelméről bevallást kell benyújtani a NAV-hoz, amit vagy maga készít vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el az adóévet követő május 20-ig.

Ezek a szabályok az általános iskolai tanulmányaikat befejező, vagy érettségi vizsgát tett, illetve a felsőfokú tanulmányaikat oklevéllel lezárt diákok nyári szünet alatt végzett munkavégzésére is alkalmazhatók, mert a diákigazolványuk október 31-ig érvényes.

2. Munkaviszonyban végzett munka

Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő,mint bármely más munkavállaló esetén.

Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék, amit a munkáltató köteles levonni és megfizetni.

A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató, vonja le, fizeti és vallja be. A munkaviszonyban végzett munkával a tanuló biztosítottá lesz és nem csak a természetbeni, hanem a pénzbeli (például táppénz) ellátásra is jogosult.

A diáknak az így szerezett jövedelméről bevallást kell benyújtani a NAV-hoz, amit vagy maga készít vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el az adóévet követő év május 20-ig.

3. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel) végzett munka

Ebben az esetben a tanulóval például megbízási szerződést kötnek. Az e szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A bevételből költségelszámolás lehetséges, ami lehet:

  • Tételes elszámolású, azaz valamennyi, a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült és a törvény (Szja tv.) által elismert költségét számlával kell igazolnia;
  • Illetve 10 százalékos számla nélküli költségelszámolás, amikor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek.

A megbízási díj kifizetésekor a diák nyilatkozhat, hogy melyik költségelszámolást választja. Ha nem nyilatkozik a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget. Az adót a jövedelem után kell megállapítani, amelynek mértéke 15 százalék.

A diáknak az így szerzett jövedelméről bevallást kell benyújtani a NAV-hoz, amit vagy maga készít vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el az adóévet követő év május 20-ig.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényesminimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

Példa: Jelenleg a minimálbér összege: 127 500 forint, melynek 30 százaléka 38 250 forint. Ha nem egész hónapban foglalkoztatják a diákot, akkor a díjazás egy napra jutó összegének az 1 275 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanulónak 7 százalék egészségbiztosítási járulékot valamint 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ha nem jön létre biztosítási jogviszony, a tanulótól nem vonnak le egyéni járulékot.

4. Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági,
  • turisztikai idénymunkára és
  • alkalmi munkára.

A mezőgazdasági – és turisztikai idénymunka esetén az azonos felek között a munkaviszony időtartama naptári évenként legfeljebb 120 nap lehet.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között

  • összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A diáknak nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi hozzájárulást és személyi jövedelemadó-előleget nem kell fizetnie, a közterheket a foglalkoztató fizeti.

Szja-bevallást kell benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel mentesített keretösszegét meghaladó részéről.

A mentesített keretösszeg:

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkanapok száma szorozva a minimálbér, vagy garantált bérminimum 87 százalékának egy napra jutó összegével (ez jelenleg minimálbér esetén 5 870 forint, garantált bérminimum esetén 7 410 forint).

A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.

5. Háztartási munka

A háztartási munka adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás, amit a tanulók a szünet ideje alatt szoktak vállalni. Ez kizárólag a természetes személy munkáltató és a vele egy háztartásában együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálja (pl. korrepetálás, gyermekfelügyeletet, lakás takarítás, főzés, mosás, vasalás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás).

A diák nem lesz biztosított, és a háztartási alkalmazottként kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni.

Megosztás.

A szerzőről

Leave A Reply