Október 10,  a Látás Világnapja

0

Október 10-én volt a Látás Világnapja, melynek apropójából összeszedtünk pár érdekességet és hasznos tényt. Ezeket a legtöbben már ismerjük, de mindig érdemes újra elővennünk, frissítenünk ezeket az információkat, hogy biztonsággal táéjkoztathassuk betegeinket, vásárlóinkat. 

Annak ellenére, hogy az orvostudomány óriási tempóban fejlődik, a megelőzésre továbbra sem fordítunk elég energiát – és ez nem nem csak Magyarországra, hanem közel az egész világra igaz. Tájékoztassuk ügyfeleinket lehetőségeikről, és alakítsunk ki új trendet! 

A látás világnapját 2000 óta rendezik meg október második csütörtökén, ami 2018-ban október 10-ére esett. 

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a vakság 80%-a megelőzhető vagy gyógyítható, és hogy a kormányokat és különböző szervezeteket bíztassa az egységes megelőzési beruházásokra.  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Intézet (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „Vision 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésre, amihez számos ország, közte Magyarország is csatlakozott.

A rövidlátóság előfordulása gyorsan növekszik, jelenleg minden 4. magyar ember érintett lehet, és ez az arány hamarosan megduplázódhat. Magyarországon az 50 év felettiek háromnegyede szemüveghasználó. A Látás Világnapja alkalmából ezért a megfelelő látásjavító eszköz kiválasztásának fontosságára is felhívja a figyelmet a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.

A Világnap apropóján jelentek meg 2017-ben az IAPB Vison Loss Expert Group érintettségi adatai, melyek szerint 2015-ben 253 millió látássérült élt a világon, 89 százalékuk közepesen vagy alacsonyan fejlett országokban él, és akik 55 százaléka nő.

Ennél is döbbenetesebb az az adat miszerint 1,1 milliárd olyan ember él a Földön, aki azért minősül részben látássérültnek, mert egész egyszerűen nincsen szemüvege!

A rövidlátók és a nagyfokú kóros rövidlátóság előfordulása nagyon nagy mértékben nő. Európában a rövidlátás kb. 23%-ban fordul elő, azaz majdnem minden negyedik európai lakos érintett a problémában. A becslések szerint ez az arány 2050-re 50%-ra fog nőni.

A távol-keleti országokban ez az erőteljes növekedés már korábban megkezdődött, és a rövidlátás előfordulása jelenleg eléri a lakossság 90-95%-át. Az elkövetkező évtizedekben hasonló növekedést várható itt Európában és hazánkban is.

Ennek több oka is lehet.

Ha szemet folyamatosan „közelnézésre” kényszerítjük (a szemhez közel lévő tárgyak/felületek folyamatos nézése), például a számítógép, okostelefon vagy egyéb képernyő túlzott használatával, akkor ún. alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, ami növeli a rövidlátás kockázatát.

Egyébként ilyenkor sem maga a képernyő az igazi probléma, hanem a (rendszerint kicsi) távolság, amiről nézzük. Az ilyen hosszú ideig tartó közelre történő nézés nem természetes állapot szemünk számára. 

Ezenkívül az is probléma, hogy túl sokat vagyunk zárt térben, mivel a rövidlátás kialakulásában ez is jelentős kockázatot jelenthet.

Ennek jelenleg igazán csak egy biztos ellenszere ismert: a gyerekek iskolás korban minél többet tartózkodjanak nappal a szabadban, és mozogjanak.

Az alkalmazkodási görcs pedig a szem pihentetésével megszüntethető, javasolt tehát hogy képernyő hosszas bámulása során rendszeresen tartsanak pár perc szünetet, és olyan tevékenységet csináljanak, amihez nem közelre kell nézniük.

Közeli munka során ajánlható a 20-20-20 szabály is: minden 20 percben 20 másodpercig fókuszáljunk távolra.

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája által, négy éve elvégzett országos felmérés eredményei szerint az 50 éves és annál idősebbek mintegy 42%-a visel távollátáshoz szükséges szemüveget, és 73%-uk használ olvasáshoz szemüveget.

Összességében a vizsgálatban résztvevő 3675, 50 évesnél idősebbek több mint háromnegyede (77,4%) használt valamilyen szemüveget!

Elgondolkodtató továbbá az is, hogy ha a szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás gyakoriságát nemek szerinti felosztásban nézzük, a magyar érintettek több mint kétharmada nő (67,3% nő vs. 32,7% férfi).

A vizsgálatban részvevők átlagéletkora 66-67 év volt, és ha szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás kor szerint eloszlását nézzük látható, hogy nem a késő öregkor velejárójáról beszélünk, mivel a gyengénlátás az esetek legalább felében már a 60-as életévek során kialakul.

Látható tehát, hogy a látáskorrekciós eszköz sokunk életében játszik vagy fog szerepet játszani.

Mindig monjduk el betegeinknek, vásárlóinknak, de akár ismerőseinknek, családtagjainknak is, hogy nem mindegy,  milyen szemüveget és hogyan használnak, mivel csak a személyre szabott szemüveg ad tökéletes látáskorrekciót. Nem érdemes előre gyártott, bolti szemüveget vásárolni például, mert többet ártanak vele, mint gondolnák! 

Rádásul látásvizsgálatkor a szakemberek el tudják végezni az adott életkorban szükséges szemészeti szűrővizsgálatot is, amellyel számos vaksági ok korán felismerhető, és a vakság vagy látássérülés elkerülhető.

Egyetlen szemüveg általában nem lesz elég egész életünkre. Egy márkás keret és lencse akár 6 évig is kiválóan elszolgálhat, azonban mindenképpen szemüveget kell váltani, ha megváltozott a szem fénytörése. A rövidlátóság, főként fiatal korban, egyeseknél fokozódhat, és akár 1-2 évente új szemüvegre lehet szükség.

Idős korban az olvasószemüveget 2-3 évente ellenőrizni kell, és követni az öregszeműség fokozatos növekedését. 

Általánosságban elmondható, hogy 45 éves korban már 0,5 dioptriás szemüveg kellhet olvasáshoz, és a dioptria érték 60-65 éves korra általában eléri a 2,5-3 dioptriát.

Azaz e 20 év alatt kb. 3-szor, 4-szer kell olvasó szemüveget cserélni. De például, aki szürkehályog műtéten esik át, annak is megváltozik a műtét előttihez képest a szemüvegigénye.

Források:
https://civilhetes.net/a-latas-vilagnapja
www.semmelweis.hu 
jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_latas_vilagnapja 

Megosztás.

Leave A Reply