Akit soha nem felejtünk… Emlékezés Arató László kollégánkra

0

Miközben írom a sorokat, összeszorul a torkom. Nehezen találom a szavakat, pedig annyi közös emlékem volt vele. Nem telik úgy el nap, hogy ne jutna eszembe. Még ma is meggyújtottam a mécsest az iskolánkban kihelyezett fényképe előtt…
1995 óta ismertem, és 1999 óta voltunk kollégák. Ő igazi pedagógus volt, mindene volt a tanítás, a diákok iránti szeretet, és mindig mindenben segíteni kívánt másoknak. Őt is sokan szerették, naponta érdeklődtek állapota felől, kívánva mielőbbi felépülést. Igyekeztem, igyekeztünk kolléganőimmel együtt minden üzenetet pontosan átadni.
Hobbija a fotózás volt, és értett is hozzá. Iskolai pillanatképek, osztályképek, portrék, szakmai rendezvényeken készült remek fotók igazolják ezt.
Emlékszem, mennyire várta a tavaly augusztusi nyugdíjba vonulását. Így a tanítást a középiskolában már abbahagyhatta, viszont a látszerészek és optometristák képzésében a továbbiakban aktívan részt kívánt venni, és vett is betegségéig…
Korábbi tanítványai és a tanítványaiból lett jó barátok mellett, mi is folyamatosan érdeklődtünk, látogattuk, segítettük, amiben tudtuk, tartottuk vele a kapcsolatot, mert szerettük és visszavártuk… (Iskolánkban 2019. október 19-én tartotta utolsó optikaóráit az F30-as és F32-es csoportnak.)

Lacikám! Szeretettel emlékezünk RÁD!

Szodorai Margit
Teljeskörű Optikai Oktatás Kft.
Látszerésziskola

Megosztás.

Leave A Reply