A látszerész- és az optometrista-képzés aktuális helyzete Magyarországon

0

A német piacvezető szakmai magazin, a Deutsche Optikerzeitung főszerkesztője idén tavasszal azzal kereste meg az Optikai Magazint, hogy szívesen megismertetnék a német kollégákkal a magyarországi szakmai képzés rendszerét és aktuális helyzetét. Most az a különleges helyzet áll elő, hogy Magyarországon és Németországban egyszerre, a szeptemberi számokban olvashatják a hazai és a külföldi kollégák az erre a kérésre készített áttekintést.

Magyarországon több szinten és egymástól független oktatási intézményekben zajlik a látszerész- és az optometrista-képzés. A három eltérő oktatási formát és szintet a látszerész végzettség, a látszerész mesteri cím és a felsőoktatás keretében zajló optometrista-képzés jelenti. A legtöbb tudással és a legszélesebb körű ismeretekkel rendelkező szakember jelenleg az, aki mindhárom végzettséggel rendelkezik. Sajnos azonban a felsőoktatásban megszerezhető optometrista végzettségnek – a korábbi gyakorlattal ellentétben – már nem feltétele a látszerész végzettség és a meglévő több éves szakmai gyakorlat.
De kezdjük az alapoknál!
Látszerész tanulónak a gimnáziumi érettségi megszerzését követően lehet jelentkezni. Az országban három helyen folyik képzés: a Teljeskörű Optikai Oktatási Kft.-nél, a Fotex-Ofotért Kft. oktatási központjában és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán.
Az oktatás két formában folyik: iskolai rendszerben (nappali tagozaton, kétéves) és az iskolai rendszeren kívüli szakképzés formájában (felnőttoktatás, másfél éves, levelező).
A Teljeskörű Optikai Oktatási Kft.-ben, az ország legjelentősebb intézményében például iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés is folyik, egymással párhuzamosan. Minden év szeptemberében indítanak egy nappali tagozatos, államilag támogatott képzést (együttműködési megállapodás keretében a TISZK-kel) és egy iskolarendszeren kívüli felnőttképzési osztályt, ahol az oktatás költségtérítéses. Igény szerint további, iskolarendszeren kívüli képzést is indítanak februárban és tavasszal.

A szakmai oktatás a következő fő tantárgyak köré szerveződik:

  • kereskedelmi és vállalkozási tevékenység
  • optikai alapismeretek
  • szemészeti alapismeretek
  • látszerészipari árucikkek anyag- és áruismerete
  • szakmai idegen nyelv
  • a szemüvegkészítés gyakorlata

A szakmunkásvizsga három elemből áll:

  • szemüvegkészítés és műhelygyakorlat – gyakorlati vizsga
  • szemészeti és optikai alapismeretek, kereskedelmi és áruforgalmi tevékenység – központi írásbeli vizsga
  • szemészeti és optikai alapismeretek, kereskedelmi és áruforgalmi tevékenység, a fotócikkek jellemzői, az optikai és finommechanikai cikkek értékesítésének gyakorlata – szóbeli vizsga

A vizsgák súlyának aránya a fenti sorrendben: 35 – 25 – 40 %.
A képzés során minden évben elviszik a diákokat a szemüveglencséket, illetve kontaktlencséket előállító gyárakba, amit az iskolát támogató cégek tesznek lehetővé. A szemüveg-, illetve kontaktlencsegyártó cégektől rendszeresen meghívott vendégelőadók minden osztályban tartanak előadásokat, eladástechnikai tréningeket. A tanulók eljutnak a minden második évben megrendezett hazai szakmai rendezvényre, az Optika Hungary Kiállításra és Kongresszusra, valamint már négy éve rendszeresen elmehetnek Európa egyik legjelentősebb optikai kiállítására, az Opti Münchenre is, annak hivatalos rendezője, a GHM jóvoltából.
Ezen túlmenően, tanfolyami oktatás keretében, a szakmai idegen nyelv tanulására is lehetőség van. Az elméleti oktatást a korszerű berendezésekkel felszerelt iskola tanműhely segíti. Az iskola a támogatók jóvoltából a manuális csiszológépek mellett különböző gyártmányú, CNC technológia alapú gépekkel is rendelkezik.
Magyarországon évente kb. 120 fő szerez látszerész szakmunkás bizonyítványt.

A következő szint a szakmai előmenetelben a látszerész mester cím megszerzése. A mester mint fogalom, évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintjét jelenti. Magyarországon a mestervizsga-szabályzat az alábbiak szerint definiálja a mester fogalmát.

Mester az, aki:

  • az adott szakmában államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik;
  • szakmáját – annak teljes körében – magas szakmai színvonalon képes gyakorolni;
  • elsajátította a vállalkozás gyakorlásához szükséges közgazdasági, jogi és munkaügyi ismereteket;
  • elsajátította a tanulóképzéshez szükséges pedagógiai alapismereteket és e tudásából mestervizsgát tett.

Az 1999. évi CXXI. sz. kamarai törvény és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény is a gazdasági kamarák feladataként határozza meg a mesterképzést és a vizsgáztatást. Az országosan egységes szervezésről, lebonyolításról pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mestervizsga-szabályzata rendelkezik.
A mestervizsga követelményszintjeit az illetékes minisztériumok jogszabályban adják ki, melyhez az MKIK központilag biztosítja a tananyagot, illetve a tételsorokat, feladatbankokat.
A mestervizsgát csak az OKJ-ban is szereplő szakmákban lehet letenni.

optikai-magazin-oktatas-latszeres-es-optometrista-kepzes-aktualis-helyzete-magyarorszagon-02

Látszerész tanulók a műhelygyakorlati órán

optikai-magazin-oktatas-latszeres-es-optometrista-kepzes-aktualis-helyzete-magyarorszagon-03

A videócentráló egységek használatának gyakorlása

A tanulóképzés alapfeltétele 2015. szeptember 1-jétől, hogy a gazdálkodó szervezetnél mestervizsgával rendelkező szakembernek kell dolgoznia.
A látszerész mesterképzésre és vizsgára jelentkezés az alábbiak szerint lehetséges: mestervizsgára az bocsátható, aki a szaktárca által rendeletben kibocsátott mestervizsga szakmai követelményében feltételként meghatározott látszerész képesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlati idővel rendelkezik. A mestervizsgára való felkészülést előkészítő tanfolyam segíti. A képzések óraszáma és tananyaga: 20 óra pedagógiai ismeretek; 40 óra vállalkozási ismeretek; 120 óra szakmai ismeretek, melyből 40 óra gyakorlat. A szakmai felkészítésen az előadások témakörei: optikai alapismeretek (geometriai optika, fizikai optika, fotometria), szemészeti alapismeretek, optikai és finommechanikai cikkek anyag- és áruismerete: szemüveglencsék, szemüvegkeretek, kontaktlencsék.
A vizsga során a jelöltek a fenti témakörökből szóbeli vizsgát tesznek. A gyakorlati vizsgán gépi és kézi csiszolási tudásukról, szemüveg-készítési és -javítási ismereteikről adnak számot. A mestervizsga minősítési rendszere igen egyértelmű. Nincs osztályzás. Aki a követelményszintben meghatározott feladatokra adható összpontszám 71 százalékát eléri, az megkapja a mesterlevelet, és attól a naptól kezdve viselheti a mester címet. Az utóbbi időben évente átlagosan 10 fő kapott mesterlevelet.

optikai-magazin-oktatas-latszeres-es-optometrista-kepzes-aktualis-helyzete-magyarorszagon-04

A szakmunkás bizonyítványok ünnepélyes átadása

Optometristákat Magyarországon a felsőoktatás keretében képeznek, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 1992 óta. Az első időkben hat szemeszterből állt az oktatás. Az elméleti képzés mellett a gyakorlatok az egyetemi szemészeti klinikákon zajlottak le. A tanterv az észak-európai országokban folyó optometria-képzések programjához igazodott, mert ez állt legközelebb a képzési programot kidolgozó csoport szakmai elképzeléseihez. A fő cél az volt, hogy olyan képzési program jöjjön létre, amely nemcsak az optometria, de a szemészet terén is erős és hatékony.

A fő szakmai tárgyak a következők voltak:

  • szemészeti anatómia, élettan
  • szemészeti patológia
  • szemészeti optika
  • kontaktológia
  • a binoculáris látás fiziológiája és patológiája
  • gyermekszemészet
  • szemészeti optika (korábban fizikai és geometriai optika)

2002-ben a kar csatlakozott az európai kredit transzfer rendszerhez. Ebből következően a tantervet át kellett dolgozni, ekkor új tantárgyak kerültek a tantervbe:

  • szemüvegrendelés – elmélet
  • demonstrációs tantermi gyakorlat – gyakorlat

A szemészeti klinikum nevű tantárgy óraszáma megnőtt.
Az optometrista-oktatás fejlődésének újabb mérföldköve2006, amikor a magyar felsőoktatás csatlakozott a bolognai folyamathoz. A képzés időtartama nyolc szemeszterre emelkedett.

A képzés újabb tantárgyakkal bővült:

  • az optometrista hivatás alapjai – elmélet
  • szemészeti klinikai ismeretek – elmélet
  • fekvőbeteg-osztályos vizsgáló – gyakorlat
  • szemészeti ambulancia – gyakorlat
  • optikai szaküzlet – gyakorlat

Az utóbbi azért vált szükségessé, mert 2006 óta az optometrista szakra való bekerülésnek nem feltétele a látszerész végzettség. Ezt a változást sem a Magyar Optikus Ipartestület (MOI), sem pedig a Magyar Látszerész Szövetség nem tartja ideálisnak. A MOI szeretné elérni, hogy az optometristák esetében a diploma kézhezvételének legyen a feltétele a látszerész végzettség megszerzése.

A záróvizsga négy részből áll, ebből kapja a hallgató az ún. komplex érdemjegyet:

  • szakdolgozat
  • írásbeli (elméleti) záróvizsga
  • gyakorlati záróvizsga
  • szóbeli (elméleti) záróvizsga
Tantárgyak 1992-2002 2002-2006 2006-tól
Szemészeti anatómia, élettan X X X
Szemészeti patológia X X X
Kontaktológia X X X
A binoculáris látás fiziológiája és patológiája X X X
Gyermekszemészet X X X
Szemészeti optika X X X
Szemüvegrendelés – elmélet X X X
Demonstrációs tantermi gyakorlat – gyakorlat X X
Az optometrista hivatás alapjai X
Szemészeti klinikai ismeretek – elmélet X
Fekvőbeteg-osztályos vizsgáló – gyakorlat X
Szemészeti ambulancia – gyakorlat X
Optikai szaküzlet – gyakorlat X

Mindazonáltal a tanterv és a tananyag változásai kedvezően hatottak a szakemberek egészségtudományi és társadalomtudományi ismereteinek elmélyülésére. Ez pedig segíti a diplomát szerzett szakemberek egészségügyben végzendő munkáját. Az optometristák megismerkednek a szemészeti szakellátás teljes rendszerével és lehetőségük nyílik a szemészeti team-munkába való bekapcsolódásra.
Az optometrista-képzés céljai a közeljövőben: az MsC és a PhD fokozatok megszerzésének lehetősége. Évente 35-40 optometrista végez a főiskolán, akik csaknem 100 %-ban az optikai szektorban dolgoznak: hálózatok üzleteiben és magánoptikákban, csak nagyon kevesen helyezkednek el az egészségügyi ellátó rendszerben.

A cikk elkészítésében segítségemre voltak Borók Rita és Szodorai Margit a Teljeskörű Oktatási Kft.-től, Tengerdy Gabriella a BKIK mestervizsga-titkárságáról és Réz Kata a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szemészeti Klinikai Ismeretek Tanszékéről.
Segítségüket ezúton is köszönöm.

KÉPEK FORRÁSA: ARATÓ LÁSZLÓ

Megosztás.

Comments are closed.