Az irodai környezet mint munkahely, akár otthon is

0

Szinte nincs már olyan munkahely, ahol ne használnának számítógépet. Ezen felül egyre több ún. okos eszközt használunk a mindennapi életben is. Senki sem tudja kikerülni a digitális kor hatását.
A számítógép feladata az lenne, hogy a munkavégzést megkönnyítse, ezért a környezetét is ennek megfelelően kell kialakítani: növelje a munkavégzés hatékonyságát és a munkát végző ember számára legyen balesetmentes, melyben a hosszan tartó munkavégzés során sem alakul ki betegség. A számítógépes munkahelyen csak akkor fog a dolgozó hosszú ideig egészségesen dolgozni, ha azt az ő testméretéhez igazították.

1. A számítógépes környezet látásergonómiai kialakítása

Napjainkban a számítógép a munkavégzés szinte minden területére betört. Ezért a környezetet „ergonómikusan” kell kialakítani.

A látási teljesítmény, a fénysűrűség és a kontraszt összefüggése
A látási teljesítmény (visual performance) kifejezi azt, hogy adott vizuális feladatot milyen könnyen, mennyire hibamentesen tudunk elvégezni. Kísérletek bizonyították, hogy a vizuális teljesítmény a kontraszton kívül függ a (fehér fényű) világítás fénysűrűségétől. Mind a kontraszt, mind a fénysűrűség növelésével a relatív vizuális teljesítmény telítésbe megy, azaz nem érdemes minden határon túl növelni a kontrasztot és a fénysűrűséget. Jó látási teljesítményt érhetünk el, ha a fénysűrűség 50 és 100 cd/m2 között van és a kontraszt 0,7-nél nagyobb.

A számítógépes munka során szükség van arra, hogy a képernyőről kényelmesen tudjunk olvasni, a klaviatúra használatával esetleg jegyzeteket tudjunk készíteni, valamint arra, hogy más hordozón (pl. nyomtatott vagy kézírásos papíron) megjelenő szöveget vagy más jeleket olvassunk és a számítógépben ezekkel kapcsolatos információt tároljunk.
A számítógépes környezetben ezért megfelelő (természetes és elektromos) világításról kell gondoskodni, mely biztos, fáradtság- és káprázásmentes olvasást biztosít. Ezen kívül szükség lehet arra is, hogy a gép mellett dolgozó a munkában részt vevő további személyekkel kommunikáljon, amihez szintén biztosítani kell a szükséges világítást.
Alapvető kísérleti tény, hogy a látómező kb. 60°-os tartományában a kontrasztviszonynak 1/3 vagy 3 körüli értéknek kell lennie, és perifériálisan sem léphet túl az 1:10 viszonyon.
A mai modern képernyők háttér fénysűrűsége (fehér alapon történő fekete írás olvasása számára, vagy színes kép esetén) 100 cd/m2 nagyságrendjében van. A képernyő körüli asztalfelület (klaviatúra, jegyzet stb.) fénysűrűségének célszerűen hasonló nagyságúnak kell lennie, hogy a szemnek ne kelljen minden képernyő – munkafelület pillantásváltás esetén újra adaptálni.

optikai-magazin-optometria-irodai-kornyezet-mint-munkahely-akar-otthon-is-3

 Képernyős munkahely optimális fénysűrűségviszonyai (cd/m2)

A mennyezet lehet ennél világosabb, a fő nézési irányban mért fénysűrűség háromszorosát feltételezve, az 1000 lx – 1200 lx megvilágítású mennyezet világos szobabelsőt biztosít. A falak megvilágítása legalább 200 lx legyen.
A távolabbi perifériában elhelyezkedő felületek kontrasztviszonya lehet ennél szélsőségesebb: 0,1 < K Ehhez, ha kint sötét van, az ablak előtt elhelyezett függönyt deríteni kell, nappal pedig gondoskodni arról, hogy a függöny leárnyékolja a túlzottan nagy külső fénysűrűséget, mely elérheti a több tízezer cd/m2 értéket és káprázást okozhat.
2. A munkahelyi világítás környezete

A számítógépes munkahelyek három fő csoportját különböztethetjük meg:

  • nagytermes munkahely, melyben napjainkban általában kisebb egységeket választanak le egy-egy munkahely számára,
  • kis létszámú,
  • valamint egy- vagy kétszemélyes dolgozószobák.

Lehet, hogy a munkahelynek általában nincs természetes megvilágítása, legfeljebb egy távoli falon vannak ablakok, az általános világítást a mennyezeten elhelyezett lámpatestek biztosítják; azon terület számára, ahol olvasási vagy írási feladatot kell végezni, helyi világítást biztosítanak.
Arra is ügyelni kell, hogy a szoba elektromos világítását létrehozó lámpatestek ne tükröződjenek a képernyőben, mert ez is leronthatja a kontrasztot és káprázást okoz. A dolgozó feje fölött vagy valamivel mögötte lévő lámpatestből a ferdén felállított képernyőn tükröződhet a lámpatest fénye, ezért   50° alatt ne világítson a lámpatest. A dolgozó előtt lévő lámpatest esetén a dolgozó feltekintve rálát a lámpatestre, ezért a 45°<  < 85 %-os tartományban a lámpatest fénysűrűségét úgy kell korlátozni, hogy annak az UGR értéke 19 alatt maradjon (UGR = unified glare raging = egységesített káprázási osztályok).

optikai-magazin-optometria-irodai-kornyezet-mint-munkahely-akar-otthon-is-2

2. ábra: A szobát megvilágító lámpatestek elhelyezése képernyős munkahely esetén

3. Ember a képernyős munkahelyen

A számítógépes munkahelyen csak akkor fog a dolgozó hosszú ideig, egészségesen dolgozni tudni, ha azt az ő testméretéhez igazították. Az asztal magasságát és a szék ülőfelületének magasságát úgy kell beállítani, hogy a dolgozó lábai biztosan elérjék a talajt, és a térdhajlatban az alsó és felső lábszár közti hajlásszög 90° legyen. Ugyanakkor az asztalfelület a klaviatúrával úgy helyezkedjék el, hogy az alsó és felsőkar közti hajlásszög is 90° körüli érték legyen. A képernyő elhelyezésénél az optimális távolságon kívül fontos a fejtartáshoz való hozzáigazítás is. A kényelmes fejtartás esetén enyhén lefelé nézünk.

optikai-magazin-optometria-irodai-kornyezet-mint-munkahely-akar-otthon-is

3. ábra: Optimális fejtartás: a koponya “Frankfurt-síkja” és a nézési irány

Fontos az optimális fejtartás is. A Reidl-vonal a fülkagyló és a szem vonalán átmenő egyenes, optimális fejtartás esetén, az újabb ergonómiai kutatások szerint, ennek a vonalnak vízszintesnek kell lennie. Régebben a Frankfurt-síkot tekintették referenciasíknak. Ma ezt az irányt tekintjük optimális nézési iránynak. Ennek megfelelően a Reidl-vonal mutasson a képernyő felső széle felé, a Frankfurt-sík pedig mutasson a képernyő középvonala felé.
optikai-magazin-optometria-irodai-kornyezet-mint-munkahely-akar-otthon-is-4

Többmonitoros elrendezés: Optimális szem – képernyő távolság és nézés

Sokan szeretik, ha a számítógépük könnyen mozgatható, ezért szívesen választanak a dolgozók laptop gépet. A tartós munkához azonban szükség van a képernyőn való jobb tájékozódásra is, ezért második, nagyobb képernyőt csatlakoztatnak a laptophoz. Fontos, hogy a két képernyőt úgy helyezzük el a munkaasztalon, hogy közel azonos távolságban legyenek a dolgozótól, aki így újra-akkomodálás nélkül tud az egyik vagy a másik képernyőre tekinteni.
4. Összefoglalás

Bemutattuk az irodai számítógépes munkahely ergonómiai ajánlásait: a számítógép elhelyezéséről, a monitor beállításáról. Sőt, egyre több helyen használnak egyszerre akár több monitort is. Kitértünk a számítógépes munkahely célszerű méreteire és a környezet megvilágítására is. Nagyon fontos a megfelelő megvilágító lámpatestek kiválasztása (mélysugárzók, indirekt szobavilágítás) és elhelyezése, a képernyős munkahely optimális fénysűrűségviszonyai. Nem jó, ha a szobában a monitor az egyetlen fényforrás. Kell, hogy legyen háttérfényforrás is.
Az előadás felhívta a figyelmet a felhasználó ajánlott viselkedésére, az optimális szem – képernyő távolságra és nézésre. Hogyan védhetjük ki a számítógépes munkahelyen tapasztalható negatív fizikai illetve pszichikai hatásokat?
Mindezen ajánlások nemcsak az irodákban kialakított munkahelyre vonatkoznak, hanem az otthon végzett számítógépes távmunkára vagy a fiatalabb generáció számítógéppel végzett tanulási, illetve szabadidős otthoni digitális „Z-generációs” tevékenységére is.

ÁBRÁK, KÉPEK FORRÁSA: SIKNÉ DR. LÁNYI CECÍLIA, DR. SCHANDA JÁNOS: ERGONÓMIA. EGYETEMI JEGYZET.
SZERZŐ: SIKNÉ DR. LÁNYI CECÍLIA

Megosztás.

Comments are closed.