Beszámoló a Magyar Szemorvostársaság 2017. évi kongresszusáról

0

A Magyar Szemorvostársaság 2017-es kongresszusát Szegeden rendezték meg, ahol három nap alatt három helyszínen folytak az izgalmasabbnál izgalmasabb témájú előadások. Alább összefoglaljuk a legjelentősebb programokat, újdonságokat, és érdekességeket:

hirdetés

Az idei kongresszus programja két kiemelt témára összpontosított. Az egyik a lézer, a másik a szemészeti diagnosztikai és műtéti innováció.

A kongresszus védnöke az egyetem rektora, Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus volt, aki a lézer múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást. A téma másik neves előadója az Amerikában élő Juhász Tibor fizikus professzor volt, aki úttörő szerepet játszott az excimer lézer kifejlesztésében.

Az innnováció jelentősége az, hogyan tudjuk alkalmazni az alapkutatásokban elért eredményeket a mindennapi diagnosztikában és műtéti technológiában. E témában több meghívott előadó szerepelt, például Muszbek László akadémikus professzor a debreceni egyetemről, aki a biokémiai kutatások eredményeiről tartott beszámolót, illetve az Izraelben dolgozó, magyar származású Shabtay Dikstein professzor, aki a gyógyszeralkalmazások új lehetőségeit tárta elénk.

Mint minden évben (a legutóbbi beszámolóval ellentétben), kontaktlencsés kurzust is hallhattunk idén két témában. Három klinika összefogásában Az orthokeratológia szerepe a gyermekkori myopiaprogresszió lassításában címmel, Tapasztó Beáta (Szemészeti Klinika, Budapest) moderálásában ismerhettük meg az orthokeratológia pathomechanizmusát, hogyan is köszönhető az eljárásnak a rövidlátásromlás lassítása. A Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájáról Skribek Ákos és Sohár Nicolette mutatta be a szükséges diagnosztikai eszközöket néhány eseten keresztül, majd Kettesy Beáta (Debreceni Egyetem, Szemészeti Klinika) beszélt a kontraindikációkról és szövődményekről az éjszakai lencseviselés során.

Végh Mihály tanár úr, a Magyar Kontaktológiai Társaság elnöke a kontaktlencse viselésének komplikációira hívta fel a figyelmet. Legfontosabb jelként a vörös szem tünetét jelölte meg, melyet előidézhet a kontaktlencse okozta mechanikai sérülés, a conjunctiva idegentest okozta allergiás megbetegedése (giganto papillaris conjunctivitis), lehet toxikus hatás vagy akár hypoxia okozta gyulladásos folyamat következménye.

Végh Mihály egyetemi docens a lézeres szekcióban is előadott. A lézer jelenlegi alkalmazása a kontaktológiában főként a gyári gravírozásnál terjedt el, mellyel az inklinációs fok megállításában vagy a lencse kifordulását segítő jelzéseknél találkozunk. Másik alkalmazási területe a nagy átmérőjű gázáteresztő kontaktlencséknél van. A kevés mozgás hatására a könnycsere nincs megoldva, és a könnyfilm a szemfelszín és a lencse között zavarossá válhat. Ezért a lencse optikáján kívül eső, lézerrel készített perforációs nyílás készítése segíthet.

Idén külön szekciókban hallhattuk a négy klinikaigazgató előadását. Berta András professzor a Meibom-mirigy diszfunkciójáról tartott összefoglalót, Bíró Zsolt professzor pedig a PACAP (pituitary adenylate cyclase-activating poplipepetide) nevű neuropeptidre irányította a figyelmet. Nagy Zoltán Zsolt professzor úr beszámolt a szemészeti lézerek jelentőségéről, végül, de nem utolsó sorban pedig Facskó Andrea professzor asszony az előrehaladott diabéteszes szem kezelésének újabb koncepcióiról beszélt….

Érdekli a klinikaigazgatók előadásainak konklúziói? Vagy a kongresszus zárásaként bemutatott Extreme Light Infrastructure (ELI) Intézet megtekintésének leírására? A teljes cikkből rengeteg új információt megtudhatnak, többek között például azt is, hogy mi lesz a soron következő MSZT kongresszusának témája, és hogy ehhez kapcsolódóan – előzetesként – milyen előadásokkal találkozhattak a résztvevők. A teljes írást keresse az Optikai Magazin legújabb számában!

Megosztás.

A szerzőről

Leave A Reply