Így internetezik a körültekintő fogyasztó: 17 jó tanács

0

A Budapesti Békéltető Testület ajánlást állított össze arról, mire ügyeljenek a fogyasztók az internethasználat során.

hirdetés

A Budapesti Békéltető Testület 2/2017. számú ajánlása az internet használata körében tanúsítandó körültekintő fogyasztói magatartásról:

Nem is gondolnák a fogyasztók, milyen bizalmas és érzékeny információkat árulhatnak el magukról akaratlanul is a közösségi oldalakon, amelyek folyamatosan gyűjtik az internetes szokások alapján az adataikat. Fokozott körültekintés szükséges ugyanúgy, ha egy közösségi oldalon vásárolnak egy másik féltől, de az sem mindegy, hogy mások személyes adatait, például fényképét hogyan kezelik! Trójai falovak, egyéb vírusok, számítógépes kártevők, adathalászat – a fogyasztókra egy sor kockázat leselkedik a világhálón, ha óvatlanok. A Budapesti Békéltető Testület ezért összeállította ajánlását arról, hogy mire ügyeljenek a fogyasztók az internethasználat során.

1. Vegyék figyelembe a fogyasztók, hogy a különböző közösségi oldalak (Facebook, Twitter, stb.) és az internetes keresők használata is ugyanolyan megkötött szerződésnek minősül, mintha a való életben írtak volna alá egy jogi dokumentumot a másik féllel. Ebből pedig ugyanúgy jogok és kötelezettségek származnak a fogyasztóra, és az oldalt üzemeltető vállalkozásra nézve is! Ne sajnálják a fáradtságot és ismerjék meg a közzétett és nyilvános általános szerződési feltételeket – sokan nem is gondolnák, hogy mibe mennek bele az ÁSZF-ek elfogadásával.

2. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók a közösségi oldalak és a keresők használatakor, hogy azok folyamatosan összesítik és gyűjtik az adatokat a felhasználókról, legyen szó például életkorukról, nemükről, tartózkodási helyükről, a közösségi oldalon az adatlapjukon megadott adatokról, bármilyen bejegyzés kedveléséről vagy megosztásáról, és az egyéb internetezési szokásaikról, így például arról, hogy milyen weboldalakat néznek meg! Ezek alapján a fogyasztókat különböző típusokba sorolják a szerint, hogy feltehetően milyen terület iránt érdeklődnek, tehát melyek az érdeklődési köreik. Erre hirdetési célokkal vagy a szolgáltatások fejlesztése érdekében kerül sor általában, ezekről bárki tájékozódhat a közösségi- és az internetes kereső oldalakon közzétett adatvédelmi szabályzatokban.

3. Ne feledjék, még a bejelentkezés előtt és a kijelentkezés után sem marad feltétlenül rejtve, hogy mely internetes oldalakat keresték fel és akkor is folyhat az adatgyűjtés! Már évek óta léteznek olyan informatikai megoldások, amelyek szabad szemmel nem láthatóak vagy érzékelhetőek, és beépítik őket az adott weblapba. Ha ilyen címekre kattintanak a fogyasztók, akkor olyan, mintha például magát a közösségi oldalt keresték volna fel! A számítógépeken ugyanis kisméretű fájlok (az úgynevezett cookie-k: „sütik”) gyűjtik ezeket az adatokat és ez által is mód nyílik az internet-használati szokások feltérképezésére.Lehetőség van ugyanakkor az egyes böngészőkben ennek letiltására, éljenek ezzel a fogyasztók!

4. Mellőzzék a fogyasztók a közösségi oldalakon megjelenő hirdetésekre történő közvetlen válaszadást vagy ehhez hasonló kapcsolatfelvételt! A válaszüzenetekben a hirdetésre való hivatkozással, annak kedvelésével, megosztásával vagy akár a hozzászólással adott esetben olyan különleges és bizalmas adatokat adhatnak át akaratukon és tudtukon kívül a hirdető vállalkozásnak, amelyeket egyáltalán nem osztanának meg egy idegennel! Ilyen információ lehet például saját vagy családjuk, rokonaik, barátaik anyagi helyzetére, egészségi állapotára vonatkozó adat vagy az arra nézve levonható következtetés. A hirdető vállalkozások ugyanis akár több ezer, előre megadott kulcsszó közül válogathatnak akkor, amikor megadják a hirdetéseik célcsoportját, azaz, hogy milyen érdeklődési területtel rendelkező fogyasztókat keresnek. A cégek hirdetőfelületein nem látszik az, hogy kik előtt jelent meg a hirdetés pontosan, viszont,ha a fogyasztó arra reagál közvetlenül (kedveli, hozzászól, megosztja, a hirdetésre hivatkozva üzenetet küld, stb.), akkor már adott esetben név szerint is értesülhetnek a vállalkozások arról, kinél jelent meg a hirdetés, azt pedig tudják, hogy a feladásnál korábban milyen érdeklődési köröket adtak meg pontosan. A különböző kulcsszavak között pedig több ezer, például az egyes fontosabb életeseményekre, családi állapotra, de akár a betegségekre, anyagi helyzetre vonatkozó kulcsszó szerepel, amelyből már akár információ vagy következtetés vonható le a fogyasztókra nézve.

5. Használják felelősségteljesen a fogyasztók a közösségi- és az internetes keresőoldalakat és figyeljenek oda személyes, bizalmas adataik védelmére! A világhálón azokat bárki megismerheti, ha nem kellően elővigyázatosak. Módosítsák adatlapjaikon a hirdetési beállításokat, ennek érdekében állítsák be minimálisra a róluk gyűjthető adatok körét, távolítsák el az automatikusan beállított érdeklődési köröket, tiltsák le a szolgáltatói helymeghatározás lehetőségét! Használjanak olyan úgynevezett „adblocker”alkalmazást, amely meggátolja, hogy adatokat gyűjtsenek róluk, akár a közösségi oldalról történt kijelentkezést követően is. Tiltsák le emellett a sütiket az általuk használt internetes böngészőben!

6. Legyenek tisztában azzal, hogy az egyes hirdető vállalkozások bármikor feltölthetik saját ügyfélkörük adatait a közösségi oldalakra, amelyek ezeket egybevetik és megfeleltetik a regisztrációval rendelkező fogyasztók körének. Ennek lehetősége már régen adott. Azonban ez a magatartás akár jogszabálysértő is lehet akkor, ha a fogyasztók nem adták hozzájárulásukat adataik ilyen célból történő kezeléséhez!

7. Ne mulasszák el a fogyasztók a kellő körültekintést akkor sem, ha a közösségi oldalakon vásárolnak egy hirdető személytől! Ez ugyanolyan rendelésnek számít, mintha külön egy erre szakosodott weboldalt keresnének fel, épp ezért nem lehet eltekinteni annak az elvárható tudatosságnak a tanúsításától, mint amikor egy webáruházból vásárolnak!

8. Győződjenek meg a fogyasztók arról, mielőtt egy közösségi adatlapról rendelnének, hogy az eladó magánszemély vagy pedig egy vállalkozás, hiszen csak utóbbi esetben lehet például – bizonyos kivételekkel – visszaküldeni az árut tizennégy napon belül! Ellenőrizzék ezért, hogy tényleg kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen pénzt átutalnak egy ismeretlennek! Ha nem biztosak ebben, nyugodtan kérdezzenek erre rá egy üzenetben, mivel, ha komoly az eladási szándék és megbízható az eladó, úgy nem marad a kérdésük válasz nélkül!

9. Ha az eladó fél a közösségi oldalon tényleg egy kereskedő, ellenőrizzék a fogyasztók azt is, hogy milyen adatokat ad meg magáról! Ne kössenek szerződést, ha még egy cégnév, postacím sem áll rendelkezésre és például csak egy e-mail cím szerepel megadott elérhetőségként! A vállalkozásoknak ugyanis már előzetesen tájékoztatást kell adni a fogyasztók számára nevükről, székhelyük postacíméről, és – ha azzal rendelkeznek – a telefonszámukról, a telefaxszámukról és az elektronikus levelezési címükről is.

10. Az előreutalással történő fizetés különösen a közösségi oldalakon való vásárláskor nagy kockázatot hordoz, ezért lehetőleg mellőzzék ezt a fizetési formát! Az utánvétes fizetési mód biztonságos, hiszen ezzel akkor fizetnek csak, amikor a terméket már kézhez kapták!

11. Járjanak utána annak is a fogyasztók, hogy a közösségi oldalon hirdető kereskedő rendelkezik-e külön internetes honlappal, ahol értékesítési céllal szerepeltet több terméket! Ez ugyanis komolyabb értékesítési szándékra enged következtetni. Tartsák észben viszont azt is, hogy ma már bárki készíthet pár ezer forintért webáruházat, akár néhány kattintással. Használják ki ezért az internet nyújtotta lehetőséget és ellenőrizzék ezt le!

12. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ne mulasszák el megismerni a vállalkozás közösségi oldalán közzétett általános szerződési feltételeket! Sokszor például az ígért kiszállítási idő akár több tíz munkanapot is igénybe vehet!

13. Közösségi oldalon történő vásárlás előtt ellenőrizzék le azt is a fogyasztók, hogy a többi felhasználó milyen bejegyzéseket tett ott közzé, és nézzék meg szintén, hogy az egyes megosztásokhoz milyen tartalmú hozzászólások érkeztek! Akik már korábban pórul jártak vagy más negatív tapasztalatuk volt, beszámolnak rendszeresen ezekről, így például arról, ha nem kapták meg a megrendelt és kifizetett terméket.

14. Az internet világában emellett is sokféle veszély leselkedik a fogyasztókra, így számtalan csalás, átverés áldozatává válhatnak, ha óvatlanok! Egészséges gyanakvással kezeljék a hihetetlennek tűnő állításokkal történő marketinget és weboldalakat, de akkor is legyenek körültekintőek, ha első látásra az adott e-mail üzenet a mobilszolgáltatójuktól vagy éppen a bankjuktól érkezett és adategyeztetésre felhívásról szól! Csalók sokszor ezt a módszert vetik be annak érdekében, hogy a személyes, például a bankszámlára vonatkozó adatokat megszerezzék és így okozzanak kárt a fogyasztóknak! A tört magyarsággal megfogalmazott, adategyeztetésre hívó e-mailek és ennek érdekében egy adott internetes link szerepeltetése esetén szinte biztos, hogy veszélyes üzenetről van szó!

15. Az online aukciós piacterek, árverési és apróhirdetési oldalak esetében is járjanak el a fogyasztók a kellő körültekintéssel! Annak tudatában használják ezeket, hogy bizonyos hirdetési szolgáltatások igénybe vétele már fizetős lehet és nem feltétlenül díjmentes minden, az adott oldal által a fogyasztók számára biztosított lehetőség! Az általános szerződési feltételek ismerete elengedhetetlen ez esetben is, ezért ismerjék meg azt a használat előtt! Ne hagyják figyelmen kívül, hogy ezek az oldalak kikötik rendszerint azt a lehetőséget, hogy kitiltják a fogyasztót akkor, ha a rendeltetésellenes használatra vagy éppen a biztonsági kockázatra utaló magatartással találkoznak. Ilyen lehet például adott esetben az, ha a fogyasztó egy olyan gépről próbál regisztrálni, ahonnan korábban már egy másik felhasználót kitiltottak! Mindezek mellett ne menjenek bele egy vásárlásba anélkül itt sem, hogy tudnák, magánszemélyről vagy kereskedőről van-e szó, hiszen az utóbbi esetében sokkal több fogyasztóvédelmi lehetőségük van! Lehetőleg fizessenek utánvéttel. Tartsák észben, hogy ha szánt szándékkal megtévesztették őket, és így okozott anyagi kárt a másik fél az eladás során, például a fizetés ellenére nem küldte el a terméket, akkor az akár bűncselekménynek is minősülhet, amely miatt feljelentést lehet tenni!

16. Ne feledjék a fogyasztók, hogy az Európai Unióban, így Magyarországon is rendkívül szigorú adatvédelmi követelmények vannak érvényben! Ha úgy vélik, hogy személyes adataikat (az emberi arckép is ennek minősül) megsértette valamelyik vállalkozás az interneten, különleges jogaik vannak, így például kérhetik az adat törlését, helyesbítését vagy tiltakozhatnak az adatkezelés ellen! Amennyiben írásos bejelentést követően sem orvosolják a problémát, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatnak jogorvoslatért! 2018. május 25-től pedig még szigorúbb adatvédelmi előírások érvényesülnek az új európai uniós rendeletben, amely már megoldást jelenthet arra a problémára is például, hogy egyes közösségi oldalakat, internetes keresőket az Európai Unión kívül üzemeltetnek bizonyos vállalkozások. Az ilyen közösségi oldalak, keresők esetében szintén lehet jelezni közvetlenül, már most is, ha az adataikkal kapcsolatban visszaélést tapasztaltak, így például kérhetik a fogyasztók, hogy a nevüket tartalmazó keresési találatot távolítsák el! Ugyanakkor a fogyasztók a közösségi oldalak használatakor maguk is legyenek tisztában azzal, hogy a más felhasználókat ábrázoló képeknek a jogosulatlan felhasználása, vagy akár a sértő tartalmú hozzászólások jogszabályba ütközhetnek, és adott esetben bűncselekményt valósíthatnak meg! Tartsák tiszteletben a fogyasztók egymás jogait a közösségi oldalakon is, egy-egy ott tett megnyilvánulás olyannak számít, mintha azt a való életben közölték volna a címzettel, amelyről viszont a világhálón és a közösségi oldalon akár bárki értesülhet!

17. Az egyes vírusok, trójai- és kémprogramok komoly károkat tudnak okozni a számítógépen tárolt személyes adatokban, amelyek így akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek! Használjanak ezért a fogyasztók víruskeresőt és más, ezek kivédésére szolgáló biztonsági programokat, amelyek ma már nagy számban, ingyenesen érhetőek el! Ha sok, számukra értékes adatot tárolnak, ne mulasszanak el arrólbiztonsági mentést készíteni, mivel probléma esetén ez nagy segítséget jelenthet az elveszett, törlődött vagy éppen a vírus által kódolt adatok visszanyerése érdekében!

Forrás: http://kamaraonline.hu/cikk/igy-internetezik-a-korultekinto-fogyaszto-17-jo-tanacs

Megosztás.

A szerzőről

Leave A Reply