Lássuk tisztán a lézeres szemműtétet!

0

A látáshibát a szemüveg és a kontaktlencse mellett más módon is lehet korrigálni. Az egyik megoldás a lézeres szemműtét. Mivel sokat, de sokfélét is lehet hallani róla, ezért jó, ha „tisztán látjuk”.

A lézer

Maga a lézer egy angol mozaikszó, magyarul kiejtve, a berendezés működési elvének a meghatározása: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – laser. Ebből lett a lézer. Azt jelenti, hogy fényerősítés indukált – gerjesztett – sugáremisszió által. A lézerfény különlegessége abban rejlik, hogy monokromatikus (vagyis egyszínű, nem bontható prizmával), koherens (térben és időben rendezett), párhuzamos, jól fókuszálható.

A lézeres látásjavítás – az elv

Az eljárásnak az az alapja, hogy az excimer lézersugarat rálőve a szaruhártyára, a fényenergia abban elnyelődik, az első sejtekben, így felbomlanak a sejtek molekuláris kötései, a szövet kirobban, elpárolog. Ezt a hatást fotoablációnak hívjuk. Bár a szövet eltávolítása nem termális hatáson alapul, mégis van egy nagyon-nagyon kismértékű felszíni felmelegedés. Ezt hőterhelésnek hívjuk. Azonban a nanosecundumos impulzusidő miatt a hely, ahova a lézer lőtt, vagyis ahonnan elpárologtatott, és a környező szövet nem melegszik fel annyira, hogy azt valamilyen károsodás érné. (Erre a lövés frekvenciájánál még visszatérünk.)

A modern szemészeti excimer lézer

A már említett argon-fluorid gázkeverékkel töltött lézergenerátorban keletkezik a lézersugár, melynek alakja téglalap. A fény nem folyamatos, hanem impulzus jellegű – mint említettük az excimer szó magyarázatánál –, frekvenciája 270 és 1050 Hz között van, a gyártótól függően. Ez a téglalap alakú lézersugár egy optikai alagútba megy be, melyben különböző lencsék formálják kör alakúra, annyira, hogy a kilépő nyaláb átmérője 0,54 mm és 0,7 mm között van – ez is a gyártótól függ. Az energia stabilitását, illetve szabályozását az alagútban lévő két-három mérőérzékelőből jövő jel elektronikus feldolgozása biztosítja. Az optikai alagút vagy nitrogéngázzal öblített, vagy vákuum van benne – ez is gyártófüggő. Erre azért van szükség, mert a normál levegőben lévő oxigént (az oxigénmolekulákat) a lézerfény ózonizálja, és az ózongáz egyrészt valamilyen szinten elnyeli a lézer energiáját, másrészt az ózonban hamar tönkremennek az optikai lencsék.

Az optikai alagút végén 2 db. ún. scanner-tükör van, amelyek X, illetve Y irányban tudják irányítani a lézernyalábot. Vezérlésüket számítógép végzi. Ez a számítógép „mondja meg”, hogy a már említett „kráter” kialakításához az adott dioptria esetén hova, mennyit kell lőni: középre többet, a széle felé egyre kevesebbet. Ezt hívjuk nomogramnak.

Követő rendszer

A műtét során a páciensnek egy villogó piros vagy zöld fénypontot (gyártófüggő) – a fixáló fényt – kell néznie. Ez segít, hogy ne mozogjon a szem, hogy a lézer mindig oda lőjön, ahova éppen kell. De az esetleges szemmozgások miatt egy követő rendszer (eye tracker system) van beépítve. Infrafénnyel (infra LED-ekkel) van megvilágítva a szem, és infrakamera figyeli. Ennek jelét számítógép dolgozza fel: a pupillát „megkeresi”, a közepét mint referenciapontot megjegyzi, a szem – a pupilla – aktuális helyzetét ehhez viszonyítva meghatározza, és ennek megfelelően vezérli a scanner-tükröket. Vagyis a lézernyaláb a szem – és így a pupilla – mozgását követi a scanner-tükrök segítségével…

A teljes cikkben nem csak a lézeres szemműtét történelméről és fejlődéséről olvashatnak, hanem a lézerek különböző típusairól, köztük a ma használt legmodernebb szemészeti lézerről is, valamint a műtét pontos menetét is ismerteti az író, Bitter Ferenc villamosmérnök. Sőt! új sorozatunk első része kitér arra is, hogy a különböző lézerberendezéseket hogyan reklámozzák, és az állítások között melyek azok, amelyek nem feltétlen érdemlik meg a fennhangot. Az írást keresse az Optikai Magazin legutóbbi számában!

A következő részben az egyes műtéti technikákat tekintjük át.

Kép forrása: https://unsplash.com/photos/QRawWgV6gmo

Megosztás.

Leave A Reply