Minden korosztály számára fontos a védelem

0

Polgár József optometristát kérdeztük arról, hogy az UV-sugárzás mennyire káros a szervezetre, hogyan és mikor kell védekezni ellene.

Mi az UV-sugárzás?

Központi égitestünk és egyben életünk, létezésünk legfőbb alapfeltételeit biztosító csillaga a Nap. A Nap elektromágneses sugárzást bocsájt ki, melynek több, nanométerben kifejezett hullámhossztartományra osztható szakasza ismert. Van olyan szakasza, ami hőt biztosít számunkra és van olyan, a 380 és 780 nm közötti tartományban, ami magát a fényt, melynek köszönhetően láthatunk. A növények a sugárzás hatására képesek fotoszintetizálni, aminek hála oxigént termelnek. A Nap által kibocsájtott elektromágneses sugárzásnak azonban nem csak előnyös tulajdonságai vannak, hanem léteznek árnyoldalai is. Az UV-sugárzás közvetlenül a látható fény alatti, 100 és 400 nm-es hullámhossztartományba eső részt jelenti. Az UV-sugárzást 3 további szakaszra oszthatjuk fel: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C teljes egészét, valamint az UV-B tartomány egy részét képes a légkörünk ózonrétege megszűrni. Az UV-A tartomány az ózonréteg, az esetlegesen fennálló felhők, a borús időjárás ellenére is képes minket elérni, ezért ez ellen védekeznünk kell.

Hogyan hat a szervezetre az UV-sugárzás, mennyire káros?

Az UV-sugárzásnak jótékony és káros hatásai is vannak. Jótékony hatásai közé sorolhatjuk azt, hogy bőrünkben segíti a D-vitamin termelődését, illetve támogatja a csontképződést. Ha az UV-sugárzás káros hatásaira gondolunk, akkor első sorban a bőrleégés juthat eszünkbe. Nyáron, ha nem kenjük be magunkat idejében naptejjel, leég a bőrünk, ami elég fájdalmas. Rövidtávon tehát, a fájdalom elkerülése a cél, ha az UV-sugárzással szembeni védekezésre gondolunk. Gondoljunk e mellett arra is, ha testfelületünk jelentős részét be is kenjük naptejjel, szemünk környékét és értelemszerűen szemünket kihagyjuk, gyakran nem is gondolunk rá, hogy ez megtörténik. Pedig a szemkörnyéki szövetek és maga a szem – az egyetlen olyan belső szervünk, amit közvetlenül érnek a külvilág hatásai – jóval érzékenyebb terület, mint bármelyik másik testrészünk. A hosszabb távú hatások kezdetben fájdalommentesek, azonban annál nagyobb jelentőségűek. Az minket érő UV-sugárzás a bőr sejtjeinek állományában okoz elváltozást: a bőrszövetekbe hatolva a kollagén rostokat károsítja, ami a bőr öregedési folyamatait gyorsítja fel (a folyamat latin elnevezése: dermatoheliosis). Másfelől a bőr sejtjeinek DNS-ét károsítva, olyan degeneratív folyamatok kezdődhetnek el, amik később bőrrák kialakulásához is vezethetnek. A bőrrákok 5-10%-a a szemek környékén alakul ki. Az UV-sugárzás továbbá felel a szürke hályog kialakulásáért, illetve a kialakulási folyamat felgyorsításáért. Nem elhanyagolható következményekként még ide sorolható a szaruhártya UV-sugárzás okozta gyulladásos állapota, a kötőhártyán idővel kialakulni képes jóindulatú, ugyanakkor esztétikailag nem túl szép és csak műtéti eljárással eltávolítható szövetszaporulatai (pinguecula, pterygium).

Hogyan lehet védekezni az UV-sugárzás ellen? Miért fontos az UV védelem?

Az UV védelem fontos, hiszen a hatásai visszafordíthatatlanok. Védekezési módok lehetnek a naptej és kalap, de ezekkel csak az arcunk, szemünk részleges védelme biztosított, ezért nem elegendőek. Erős napfényben egy jó minőségű napszemüveg, ha pedig napszemüveget nem viselünk, a teljes UV védelmet adó színtelen szemüveglencsék is megóvnak bennünket. A szemünk az egyetlen, külső környezettel közvetlen kapcsolatban álló belső szervünk. Szemünk és a szem környéki bőrszöveteink sokkal, de sokkal érzékenyebbek, mint testünk bármely másik része. Gyakran mégis ezeknek a területeknek a védelméről feledkezünk meg. Színtelen szemüveglencsék esetén nagyon fontos, hogy az adott típus ne csupán UV védelmet garantáló réteggel rendelkezzen, hiszen ezek a rétegek csak az UV bizonyos helyzetekben történő visszatükröződésétől óvnak. Alapvetően fontos, hogy az adott szemüveglencse alapanyagában is legyen UV elleni összetevő, hiszen ezáltal lesz képes teljesen kiszűrni a minket érő UV-sugárzást. Külön kiemelendő, hogy a jó minőségű napszemüvegek esetén már megszokhattuk, hogy az adott darab 400 nm-ig képes UV-védelmet biztosítani, de eddig talán kevésbé figyeltünk oda arra, hogy színtelen optikai lencsénk milyen UV védelmi teljesítményre képes. Természetesen ebben az esetben is alapvető fontosságú, hogy a szűrőképesség egészen 400 nm-ig kiválóan működjön, hiszen ez jelent teljes UV védelmet.

Mely évszakokban kell figyelni a védelemre?

Tévhit, hogy csak nyáron, kánikulában. Egész évben, minden nap ér minket UV-sugárzás. Így szemüvegesek számára előnyt jelentenek a teljes UV védelmet biztosító színtelen szemüveglencsék.

gyerekek fényvédelem

Korosztálytól függ-e, kire hogyan hat a sugárzás? Van-e érzékenyebb generáció?

Minden korosztály számára fontos a védelem, mindenkire vannak káros hatásai. A gyerekeket különösen fontos védenünk a káros sugaraktól, hiszen az ő bőrük vékonyabb, szervezetük pedig érzékenyebb az UV-sugárzásra is.

Mik a legelterjedtebb tévhitek az UV-sugárzás kapcsán?

Nem igaz, hogy csak délben van erős UV-sugárzás. Délben, amikor a Nap felettünk jár, kisebb testfelületen érnek minket a sugarai közvetlenül, mint abban az esetben, amikor lemenő vagy feljövő fázisban van. Ha szemből érkeznek ránk a Nap sugarai, jelentősen nagyobb testfelületünket érhetik közvetlenül. Az sem igaz, hogy csak a közvetlen napsugárzás jelenti a problémát, hiszen a napfény és egyben az UV-sugárzás jelentős része főként különböző tereptárgyakról, épületek ablakairól, üvegfalakról, a víz felszínéről tükröződnek vissza. Az sem igaz, hogy az UV-sugárzással szemben csak akkor kell védekezni, amikor a Nap által keltett hőérzet is magas, amikor meleg van, mert a Nap hőjétől függetlenül ér minket UV-sugárzás. Ezért nemcsak nyáron kell védekezni, amikor tiszta az ég és kánikula van, hanem a többi évszakban is, egész évben, akkor is, amikor borús az ég, hiszen az UV a felhőkön is képes áthatolni. De síelés közben, amikor a hegyekben vagyunk, nincs kánikula, a hó által visszavert fény és UV-sugarak hatására az arcunk mégis lebarnul. Ez a jelentős UV-sugárzás miatt lehetséges.

 

Eredetileg megjelent: nlcafe

Megosztás.

Leave A Reply