Riasztórendszerek

0

Egyre több riasztó hírt hallunk és tapasztalunk meg az utóbbi években a betörésjelző rendszerek működésének zavarairól. A „hőskorban” a riasztóberendezések sokkhatást váltottak ki a betörők tudatában. Manapság azonban a riasztók, vagyis a hangjelzők sem a személygépkocsik, sem pedig a lakóházak esetében nem váltanak ki semmiféle különösebb hatást. Sem a bűnözők nem menekülnek hanyatt-homlok, sem pedig a szomszédok. A közelben lévők sem rohannak a helyszínre, hogy fölkínálják segítségüket. A mai modern vagyonvédelem egyre megbízhatóbban működő betörésjelző rendszereket kínál, általában távfelügyeleti rendszerbe kapcsolással.

1. A behatolásjelző rendszerek az alábbi fő elemekből épülnek fel:

1.1 Érzékelők – mint mozgásérzékelő, nyitásérzékelő, infravörös érzékelő, üvegtörésjelző stb. Manapság az érzékelők viszonylag nagy számban adnak le téves jelzést nem valódi betörési eseményről. (Tulajdonképpen nem tévesek, hiszen szinte minden esetben valamilyen fizikai jelenséget érzékelnek, pl. berepül egy pillangó a lakásunkba és közvetlen közelről a mozgásérzékelő „látókörébe” kerül.) A leghatékonyabbak az ún. kombinált vagy duplex érzékelők, amelyek csupán akkor továbbítják a jelzést a központi egységnek, ha egyszerre mind a két különböző típusú érzékelő „vette” a jelzést.

1.2 Központi egység. A központi egységbe futnak be az érzékelőkben felvett jelzések. Itt lehet a rendszert beélesíteni, illetve készenléti állapotba kapcsolni. Ma már a komolyabb rendszerek mindegyike szabotázs-védett, ami azt jelenti, hogy a központi egység az esetleges rongálásokat is feldolgozza. Ez az egység tartalmazza a rendszer felprogramozását, vagyis működési rendszerét is.

1.3 Szünetmentes tápegység. Ma már minden rendszernek működőképesnek kell lennie áramkimaradás esetén is, legalább néhány napig.

1.4 Hangjelző. A hangjelzőket a telepítők általában a lakótéren kívül helyezik el. Ezek azok a „fránya” hangjelzők, amelyekre manapság szinte mindenki fittyet hány, függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartozik, illetve függetlenül attól, hogy hány decibel hangerővel szólalnak meg. A hangjelzők ugyanis mindenkihez szólnak, ezért aztán senki sem reagál!

1.5 Riasztójelzés továbbítása. A mai vagyonvédelem már gondoskodik a riasztójelzés továbbításáról. Sok rendszer alkalmas a jelzések továbbítására az előre megadott e-mail címekre. Távfelügyeleti bekötés esetén pedig egy kommunikátor küldi be a jelzést a bevetési, irányítási központba, ahol az operátor azonnal intézkedik.

2. A betörésjelző rendszerek napjainkban kétféle kivitelben készülnek:

2.1 Beltéri rendszerek. A biztonságtechnikai cégek mérnökei előszeretettel ajánlanak beltéri rendszereket a megrendelőknek, mivel ezek a rendszerek viszonylag biztonságosabban működnek, mert lényegesen kevesebb váratlan környezeti hatásnak (erős szél, madarak stb.) vannak kitéve. Sőt, a telepítés is egyszerűbb beltéren, hiszen időjárástól függetlenül a munka bármikor elvégezhető. Kriminológiai szempontból természetesen számtalan rizikótényezőt felvethetnénk a beltéri rendszerekkel kapcsolatban. Mit tehet például az éjszakai álmából hirtelen felriasztott házigazda, ha riasztójelzője adatai szerint a nappalijában idegen személy tartózkodik? Néhány riasztórendszer még ezt sem jelzi egyértelműen, csupán arra utal, hogy hányas számú érzékelő váltotta ki a jelzést. „Megnyugtatásul” azonban el kell mondanom, hogy a rendszerleírások pontosan tartalmazzák, hogy az egyes, különböző „védelmi hurkok” melyik helyiséghez tartoznak, ha tehát a házigazda alaposan megtanulta ezt a leírást, és nem felejti el, továbbá pánikba sem esik, akkor nincs más hátra, mint „felvenni a harcot” a betolakodóval.

2.2 Kültéri rendszer. A kültéri rendszerek telepítésével kapcsolatban számtalan zavaró tényezővel kell számolnia a telepítő cégeknek. Hogy csupán néhány szempontot említsek: a ház előtti fa ágait egy erősebb vihar az érzékelő érzékelési terébe mozgatja, mely természetesen riasztási jelzést küld a központnak. Az automata locsolórendszer vízsugara is számtalan esetben aktiválta már a kültéri rendszerek érzékelőit. A nagyobb testű háziállatok, például a kutyák mozgása is kiválthat jelzést. Megállapítható tehát, hogy a kültéri rendszerek optimális kialakítása lényegesen komplikáltabb feladat, viszont ezzel szemben időben tájékoztatja a tulajdonosokat az esetleges behatolási szándékról. A házigazdáknak bőven van ideje és módja az esetleges felkészülésre, a biztonsági cég, illetve a rendőrhatóság értesítésére.

A vagyonvédelem akkor hatékony, ha alrendszereket integrálunk rendszerbe. A mechanikai védelem, a riasztórendszerek és a távfelügyelet alkothatnak integrált rendszert. Mindehhez természetesen a tulajdonos körültekintő, óvatos életmódja is szükséges. Mit sem ér ugyanis a komplex vagyonvédelem, ha a házigazda óvatlanul beenged bárkit a lakásába.

A behatolásjelző rendszerekkel kapcsolatban általánosságban el kell mondani, hogy a behatoló személyeket nem állítják meg, csupán jelzést adnak, ami többnyire csak megzavarja a betörőt, de nem feltétlenül rettenti el tette elkövetésétől. A lakásvédelmi rendszerek hosszútávra készülnek, ezért célszerű jó minőségű és tartós megoldásokat választani, szakavatott cég bevonásával. A telepítést követően a karbantartási megállapodásról se feledkezzünk meg, hiszen időszakonként a legjobb rendszereket is felül kell vizsgálni.

KINCS ISTVÁN

Megosztás.

Comments are closed.