Szavatosság és jótállás

0

Történt egy-két változás a szavatossági és jótállási törvényekben, amelyekre érdemes kiemelten figyelni, főleg a kis- és középvállalkozásokban dolgozóknak. Szeptemberben a kormányhivatalok ellenőrei majdnem 1000 esetben vizsgáltak vállalkozásokat, közel 20%-ban találtak valamilyen szabálytalanságot.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy jogszabály szerint minden termékre két év szavatosság jár, valamint hogy meghatározott termékekre és bizonyos értékhatáron túl egy év a kötelező jótállás.

Ha az áru elromlik, vagy meghibásodik, a szavatossági időn belül lehet kérni a javítást, cserét, vagy ha más megoldás nem lehetséges, az ár leszállítását vagy végső esetben a visszatérítését.

Azokról a termékekről, amelyekre kötelező jótállást biztosítani, a kormány 2005-ben összeállított egy részletes listát, amely most átesett egy-két módosításon: a háztartási gépek értékének például meg kell haladnia a 10 ezer forintos eladási árat. Új termék a listán a 10 ezer forintnál drágább napszemüveg, valamint több közlekedési eszköz és motoros jármű, gyermekgondozási cikkek lőfegyverekre, sportszerekre és szépségápolási eszközökre.

2015. szeptember 11-én több törvénymódosítás is hatályba lépett, amely arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy együttműködjön a békéltető testületi eljárásokban, valamint kibővül a fogyasztók részére történő tájékoztatási kötelezettség tartalma is.

Mivel eddig nem volt kötelező megjelenni a békéltető testület előtt, nagyon sok alternatív vitarendezési eljárás meghiúsult és az eljárást elkerülni célzó fórum előtt egyre nőtt a megoldatlan ügyek száma. Éppen ezért a jogalkotó a vállalkozások számára kötelezővé teszi a békéltető testület előtti eljárás során való együttműködést, amely kettő kötelezettséget foglal magába:

  • Továbbra is fenn áll a vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, valamint
  • A békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség.
 A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és középvállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása. A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.

A fogyasztó jogvita:

A törvény új pontban rögzíti a fogyasztói jogvita fogalmát az alábbiak szerint:

„A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.”

A fogalom meghatározza, hogy mely ügyek tartoznak a békéltető testület hatáskörébe, valamint irányt ad a vállalkozások szigorodó tájékoztatási kötelezettségeinek megszabásában.

Az eddigi kötelező információk mellett most még két másik ponttal egészült ki az, hogy mivel kell tájékoztatniuk könnyen érthetően és világosan ügyfeleiket a vállalkozásoknak:

  • A fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről,
  • a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét.

A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és lehetőség szerint helyben orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálása nincs lehetőség, a vállalkozás a panaszról azonnal köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban megválaszolni és aszerint intézkedni is. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozásnak meg kell indokolnia.

Nagyon fontos kiemelni, hogy amennyiben a vállalkozás elutasítja a panaszt, köteles egyben tájékoztatnia a fogyasztót írásban arról, hogy mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, azok székhelyével, telefonos és internetes elérhetőségeivel, illetve arról is, hogy a vállalkozás igénybe szeretné-e venni a békéltető testületi eljárást.

Amennyiben a vállalkozás nem elégíti ki valamely kötelezettségét, jogsértést követ el, és a fogyasztóvédelmi bírságon felül a jogsértő magatartás folytatásának megtiltására is sok kerülhet.

A jogszabályváltozás következtében a Budapesti Békéltető Testület a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására kizárólagos illetékességet kapott. A fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt hatékonyabb vitarendezés áll rendelkezésre amiatt, hogy egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönthet a magyar fogyasztó és a külföldi cég vagy a hazai vállalkozás és másik tagállami fogyasztó vitájában, ha az internetes vásárlással kapcsolatos.

Fontos arra is figyelni, hogy a vállalkozásnak milyen jogai vannak a fogyasztóval szemben. Továbbra is létezik néhány tévhit, amelyek máig is élnek a köztudatban, többnyire a szavatossággal kapcsolatban. A megvásárolt terméket például nem köteles visszavásárolnia a vállalkozónak három napon belül, akkor sem, ha az hordatlan állapotban, eredeti csomagolásban van. A visszavásárlás vagy csere csak abban az esetben lehet kötelezettség, ha a termék hibás.

Másik tévhit az, hogy az akciós termékekre nincs szavatosság, pedig az árleszállított termékekre is ugyanaz a szavatosság érvényes, mint a teljes áru termékekre. Szavatosság legfeljebb olyan esetben nem jöhet szóba, ha a leárazás oka olyan hiba, hiányosság volt, amellyel a vásárló tisztában volt, és amelyre a figyelmét a kereskedő a vásárlás előtt kifejezetten és bizonyíthatóan felhívta. Természetesen a terméknek ilyenkor is rendeltetésének megfelelően kell működnie, tehát csak esztétikai hibákról, sérülésről lehet szó ez esetben is.

Szintén gyakran hangoztatott tévhit, hogy – szemben a garanciával – szavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor már megvolt.

Ezzel szemben a Polgári Törvénykönyv szerint, fogyasztóként való vásárlásnál, a vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén, a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Fogyasztóként vásárolt termékről akkor beszélünk, ha magánszemélyként, és nem üzleti, gazdasági tevékenysége körében vásárol valaki.

KÉP FORRÁSA: www.pixabay.com

Megosztás.

Comments are closed.