Vasárnapi munkavégzés tilalma – kérdések és válaszok

0

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara áprilisban összegyűjtötte a területi kamarák bevonásával a 2014. évi CII. törvénnyel kapcsolatos kérdéseket, jogszabály értelmezési és gyakorlati megvalósítási problémákat, melyeket megküldött az NGM illetékes főosztályvezetőjének. Az NGM-től kapott válaszokat cikkünkben olvashatják.

Végezhet-e áru kiszállítást a 200 nm2 feletti vagy alatti üzlet, (utóbbi megfelel a vasárnapi nyitva tartás feltételeinek) vasárnap, vagy munkaszüneti napon?

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 1.§ (1) bekezdés alapján a törvény hatálya a benne foglalt kivétellel a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kiskereskedelmi tevékenység alatt a termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat kell érteni, ilyen például az áru összekészítése vagy kiszállítása. Tekintettel arra, hogy az értékesítés az áru fogyasztóhoz való megérkezésével valósul meg, így az nem történhet meg az általános zárvatartási időszak alatt a zárvatartás alól nem mentesülő kereskedő részéről.

Az az üzlet, mely nyitva tarthat az általános zárvatartási időszakban kiszállítást is végezhet.


Végezhet-e munkát munkavállaló vasárnap olyan üzletben, amely nem felel meg a vasárnapi nyitva tartás feltételeinek, miközben az üzlet zárva tart?

A Kszvmtv. hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel, vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2.§ 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére.

Ennek megfelelően, ha az üzlet zárva tart az általános zárvatartási időszakban, és a kiskereskedelmi tevékenység nem valósul meg a fenti fogalomnak megfelelően, úgy a munkavállaló végezhet munkát vasárnap is az üzletben.


A Kormány 53/2015. Korm. rendelete a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomról eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről hatályba lépett ugyan, de 7. §-ában az szerepel, hogy akkor lehet alkalmazni, ha az üzletek Kszvmtv. 3. §-tól eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg a Kormány. Úgy értelmezzük, hogy jelenleg a Korm. rendeletet nem lehet alkalmazni. Várható, hogy a Kormány meghatároz mentességi feltételeket? Álláspontunk szerint az engedélyeztetést a Kereskedelmi törvény alapján kell végeztetni jelenleg. A nyitva tartás változtatását (ha a Kszvmtv. hatályba lépése miatt történt is), illetve a Kszvmtv. 4. § a) és c) pontja szerinti nyitva tartást be kell jelenteni.

Be kell-e jelenteni, ha valaki a hétfő-szombat 6-22 órán túl a Kszvmtv. hatályba lépése után is változatlan időben nyitva tart, mert feltételei adottak a vasárnapi nyitva tartásra?

A Kszvmtv. pontosan meghatározza, hogy kik azok, akik vasárnap is nyitva tarthatnak. A Kormány jelenleg nem lát olyan okot, amely a törvényben foglalt kivételi körök bővítését kormányrendeleti szinten indokolja. Ezért a kabinet egyelőre olyan rendeletet alkotott, amely nem ad lehetőséget a főszabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6.§ (5) bekezdése értelmében a kereskedő a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Amennyiben a tevékenység folytatásáról szóló kötelező adattartalomban nem következik be változás, úgy a jegyző felé sincs mit bejelentenie a kereskedőnek.


Hogy igazolhatja kétség esetén a segítő családtag, hogy jogosult munkát végezni? A Kszvmtv. 7. § (4) bekezdésében többek között ez szerepel „a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni”. A „kereskedő” alatt a segítő családtagot értjük? A Kszvmtv. 7. § (4) bek. folytatása szerint „…kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.”

A közokiratba foglalt nyilatkozaton túl más igazolási lehetőségek lehetnek?

A Kszvmtv. 2.§-ának 10. pontja szerint segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, így tehát a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér is segítő családtagnak minősül.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság esetleges ellenőrzésekor a családtagi minőség bizonyítására alkalmas bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozhat, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – (a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány, anyakönyvi kivonat stb.) igazolni.


A Kszvmtv. 7. § (3) bekezdésében szerepel, hogy az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben „a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően” igazolni kell, hogy az árbevételre az e törvényben meghatározott feltételeknek a tevékenységet folytató megfelel.

Hogyan történhet ez a bizonyítás, milyen bizonyítási eszközöket lehet felhasználni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 165. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni) és a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Ennek megfelelően az árbevétel vonatkozásában az Szvt. rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.


A Kszvmtv. 1. § (2) bek. 6. pontja szerint „a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre” e törvény hatálya nem terjed ki.

A piac területén lévő dohánybolt bármikor nyitva tarthat alkalmazottat foglalkoztatva?

A Kszvmtv. hatálya az 1.§ (2) bekezdésének 6. pontja alapján nem terjed ki a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre.

A Kertv. 2. § 19. pontja alapján, a piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4.§ (2) bekezdése alapján a vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi jegyző engedélyezi. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése kimondja, hogy a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni többek között a vásár, piac számára kijelölt területet, annak alapterületét. Tájékoztatom, hogy a jegyző által vezetett nyilvántartás a Korm. rendelet 4.§ (5a) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartásnak minősül.

Fentiek alapján, amennyiben az üzlet a jegyző által vezetett nyilvántartás tanúsága szerint a dohánybolt a piac területén található, úgy kivételt képez a törvény hatálya alól, és az általános zárvatartási időszakban alkalmazottakkal is nyitva tarthat függetlenül attól, hogy milyen kiskereskedelmi tevékenységet folytat.


Szálláshelyen – a Kszvmtv. 1. § (2) bek. 11. pontja szerint e törvény hatálya nem terjed ki rá – ugyanabban az ingatlanban üzemeltetett dohányboltra vonatkozik-e alkalmazottat foglalkoztatva a nyitva tartási korlátozás?

Tekintettel arra, hogy a Kszvmtv. 1.§ (2) bekezdés 11. pontja alapján, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre a törvény hatálya nem terjed ki, így a szálláshely területén lévő dohánybolt is nyitva lehet az általános zárvatartási időszakban.


Ha vendéglátó egységen belül működik üzlet, nyitva lehet alkalmazottat foglalkoztatva az általános zárva tartási időszakban?

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 1.§ (2) bekezdésének 13. pontja alapján a vendéglátási tevékenység nem tartozik a törvény hatálya alá, míg annak 11. pontja szerint kifejezetten a szálláshelyen végzett tevékenység az, ami a kivételi körbe tartozik. Fentiek alapján a vendéglátás esetén maga a tevékenység tartozik a kivételi körbe, ugyanakkor egy olyan létesítményben, ahol megvalósul a vendéglátási tevékenység, valamint a kiskereskedelmi tevékenység is, kizárólag a vendéglátási tevékenységet végző üzlet tarthat nyitva.


Pékségben és újságot árusító üzletben működhet-e kávé-automata, amely kezelő személyzet nélküli, ha az üzlet a Kszvmtv. 5. § (2) bek. szerint szeretne nyitva tartani?

A Kszvmtv. 1.§ (2) bekezdésének 13. pontja a vendéglátást a törvény hatálya alóli kivételek között szabályozza.

A Kertv. 2. § 30. pontja alapján vendéglátás a kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. A jellemzően helyben elfogyasztott italok értékesítése – függetlenül attól, hogy emberi közreműködés nélkül készülnek el – nem tartozik a Kszvmtv. hatálya alá.

Fentieken felül az automatából történő értékesítés kikerült Kszvmtv. hatálya alól.


Ha főzött kávét is árusít a pékárut és tejterméket árusító üzlet lehet-e ezt vendéglátásnak minősíteni és ezzel kivenni az üzletet a Kszvmtv. hatálya alól?

Kizárólagosság alatt az üzlet tevékenységi körébe tartozó termékek körét, és nem a tevékenységi körtől függetlenül történő termék kizárólagos értékesítését kell érteni. Ennek alapján egy pékárut és tejterméket árusító üzletet nem lehet vendéglátó egységnek tekinteni – és így a Kszvmtv. alapján a törvény hatálya alól kivenni – amiatt, hogy főzött kávét is értékesít.


Úgy véljük, hogy a segítő családtagot, mint munkavállalót be kell jelenteni. Ebben az esetben a segítő jogilag, mint munkavállaló fog megjelenni, mert „segítő családtag” munkajogi jogviszony nem létezik.

Kell munkabért fizetni a „segítő családtagnak”? A 2015. évi XVII. törvény 2. § (1) bek. szerint vasárnapra 50% pótlékot is el kell számolni részére? A 2015. évi XVII. törvény 2. § (4) és (5) bek. szerint 100 % bérpótlék megilleti?

A Kszvmtv. 10. pontja szerint segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásábanszemélyesen vesz részt. E szabályok tehát nem határozzák meg, hogy a segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy között megbízási jogviszony, munkajogviszony, vagy egyéb sajátos jogviszony jön-e létre. llyen tulajdonképpen kivételt teremtő szabályozás hiányában azonban a kötelező érvényesülést kívánó munkajogi szabályok fognak érvényesülni, akkor, ha az adott jogviszony tartalmilag munkajogviszonynak megfelel.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig amunkavállaló köteles – többek között – munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.

Tájékoztatom továbbá, hogy az Mt. 140.§ (2) bekezdése alapján a vasárnapi munkavégzés miatt járó ötven százalék bérpótlékon túlmenően további ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit, vagy akinek a Kszvmtv. 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti vasárnapon, – a Kszvmtv. 5-6. §-a szerinti üzletek kivételével – a Kszvmtv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletben, vagy a Kertv. 6. § (1a)-(1b) bekezdése szerinti üzletben a munkáltató rendes munkaidőben történő munkavégzésre oszt be, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el.

Mindezek mellett az Mt. 140. § (4) bekezdése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg, A (4) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Az Mt rendelkezéseit általánosan kell alkalmazni függetlenül a munkavállaló munkáltatóhoz fűződő rokoni kapcsolatától.


A Kszvmtv. 5. § (1) bek. a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletekre vonatozik. A gyakorlatban ilyen üzletek alig vannak, jellemzően más élelmiszert is – pl. üdítő, kávé, csokoládé – árusítanak.

Ha elsősorban vasárnap és munkaszüneti napokon a kereskedő ezeket az élelmiszereket eltávolítja az árusítótérből, megfelel-e a követelményeknek? Másképp fogalmazva az „értékesít” szót lehet-e úgy értelmezni, hogy a vasárnap és munkaszüneti napokon ténylegesen eladott termékkört értsük alatta?

A főzött kávé értékesítése vendéglátásnak minősül, mely tevékenység nem tartozik a Kszvmtv. hatálya alá.

Kizárólagosság alatt az üzlet tevékenységi körébe tartozó termékek körét, és nem a tevékenységi körtől függetlenül történő termék kizárólagos értékesítését kell érteni. Ennek megfelelően a kizárólag tejterméket és pékárut értékesítő üzlet tevékenységi körébe kizárólag a tejtermék és pékáru értékesítése tartozhat.


A 2014. évi CII. tv. a kereskedelmi tevékenység meghatározásakor a Kertv.-re hivatkozik: „9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;” Nehéz elhatárolni, hogy mi nem tartozik a kiskereskedelmi tevékenység körébe. Álláspontunk szerint pl. a vasúti, vagy más közlekedési jegyértékesítés jegypénztárakban nem.

Megfelelő módszer lehet a TEÁOR, vagy ÖTJ szám alapján történő elhatárolás?

A Kertv. 2.§ 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére. A közlekedési eszközökre történő jegyek megvásárlásakor a tevékenység központjában nem elsődlegesen a jegy értékesítése áll, hanem egy szolgáltatás, melyet nem vehetünk igénybe a jegy megvásárlása nélkül.

A TEÁOR szám mellett minden esetben vizsgálni kell, hogy mire irányul az adott tevékenység végzése, illetve annak mi áll a központjában.

Egyúttal felhívjuk a figyelmet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, ennek megfelelően a közzétett válaszok tájékoztató jellegűek.

FORRÁS: GAZDASÁGI HÍRTÜKÖR

Megosztás.

Comments are closed.