A megújult mestervizsga

0

Az új Szakképzési Törvény (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről) nemcsak az egyes szakmák – és ezen belül az optikus szakma – feltételrendszerét változtatta meg, hanem új elvárásokat is támasztott a szakmák oktatásában.

A legfontosabb cél az volt, hogy a képzések a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően alakuljanak és folyamatosan kövessék, leképezzék a technológiai változásokat. A végzett tanulóknak pedig alkalmassá kell válniuk a munkafolyamat részbeni vagy teljesen önálló végrehajtására. 

A fentiekhez kapcsolódik a mestervizsga rendszerének megújítása is. Az elmúlt 10-15 évben megváltozott a szakmai tevékenységek mesterszintű gyakorlásának társadalmi megítélése. A mester végzettség sokat veszített jelentőségéből. A  mesterek szerepe mind az üzletekben, mind pedig az oktatásban háttérbe szorult. Ezen a helyzeten kíván változtatni a mesterképzés és -vizsgáztatás megújítása is. Ebben a munkában nemcsak az optikus szakma vett részt 2020-ban, hanem számos más kézműves szakma is. Abban minden szakma egyetértett, hogy a legfontosabb cél a mester végzettség presztízsének visszaállítása, és hogy meg kell erősíteni a mesterek szerepét a tanulók képzésében valamint  a szaküzletek szakmai irányításában. 

Az optikus mestervizsga szerkezetében jelentős változások történtek. A vizsgakövetelmények továbbra is a szakma kézműves jellegét tartják a legfontosabbnak. A szakmai vizsgarészek között új vizsgaelemként megjelent a „mesterremek” fogalma. A mesterremeket minden jelentkező a saját műhelyében készítheti el a vizsgák izgalmaitól mentesen. A mesterremek egy multifokális szemüveg elkészítése fúrt keretbe, melynek során a polírozás és a fúrás folyamatát manuálisan kell elvégezni és videóval kell dokumentálni. A „műhelyvizsga” feladatai a kézi nútvágásra, a bifokális, illetve prizmás lencsék kézi csiszolására helyezik a hangsúlyt. Az elkészített szemüvegek értékelése során elsődleges szempont, hogy a szemüvegek kiadhatóak legyenek a vásárlónak, és emellett  tükrözzék a mesteri minőséget és színvonalat. A „műhelyvizsga” mellett megjelent egy másik gyakorlati vizsgarész, melynek során egy adott, az optikai kereskedelemben előforduló terméket egy eladási, illetve egy oktatási szituációban kell bemutatni a vizsgabizottság részére. 

A vizsga írásbeli része a régi hagyományokat képviseli, de a feladatok a jelenlegi technikai, kereskedelmi és oktatási színvonalnak megfelelőek. A „szóbeli” vizsgarész azonban teljesen átalakult. A hagyományos tételhúzás helyett szakmai beszélgetés során kell a jelentkezőknek bemutatni az optikus szakmában szerzett komplex tudásukat.
A vizsgabizottságnak azt kell mérlegelnie, hogy a jelentkező képes lesz-e a vevőket megfelelően tájékoztatni és a kollégákat szakmailag támogatni. Az is fontos szempont, hogy a vizsgázó képes-e a tanulók szakmai kérdéseit megválaszolni, valamint a duális képzési rendszerben a tanulókat felkészíteni, hiszen  a duális képzőhelyekre a korábbiaknál sokkal nagyobb feladat hárul.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2020 augusztusában indította el az optikus szakmában a megújított mesterképzést és -vizsgáztatást. Az első mestervizsga novemberben zajlott le. Az előzetes jelentkezéseknek megfelelően 2021-ben további mesterképzések indítását tervezzük. Reményeink szerint a BKIK keretein belül a régi hagyományoknak megfelelően folyamatos lesz a mesterképzések és -vizsgák szervezése. 

 

 

Megosztás.

Leave A Reply