A MOI valódi új köntöse

0

A hogyan a régi Andersen mesében – bizony sokszor találkozhatunk önjelölt meztelen királyokkal manapság is. Intézményekkel, egyesületekkel, cégekkel és kisebb-nagyobb vállalkozásokkal, melyeknek nincsen valódi arculata, vagy, ha van is, kontár udvaronci tanácsok tákolt jelmeze csupán, s talán csak még meztelenebbnek láttatja viselőjét.

Már pedig, ha valaminek nincsen arca, akkor azok akikkel kapcsolatba kerül, könnyen elfelejtik az elválás után. Különösen igaz ez olyan esetekben, ahol a miénkhez hasonló szolgáltatást többen is végzünk a szűkebb, vagy tágabb környezetünkben. Ha nem látszunk meg, meg sem találnak.

Fel kell, hogy öltöztessük tevékenységünket ahhoz, hogy azok, akikkel kapcsolatba kerülünk, azonosítani tudják , azonosulni tudjanak azokkal az üzleti stratégiákkal, eszmei mondanivalókkal, melyek jellemeznek minket. A megkülönböztetés hiánya nemcsak a környezet elszürküléséhez vezet (amint az az „átkosban” volt), hanem megjegyezhetőségünket, a hozzánk való kötődést is aláássa. Ha nem akarjuk, hogy mi is a meztelen hercegek suta táborát gyarapítsuk, akkor olyan köntöst kell készíttetnünk tevékenységünk számára, mely az esztétikumon felül megfelel a kortárs vizuális kontextusnak – ugyanakkor a tradíciónak és a szakmai konnotációknak is.

E valódi ruhának üzenete van – nem eltakarja, hanem kiemeli értékeinket. Fontos azonban, hogy a divat hullámai helyett korszerű, de állandó megoldásokat használjunk, hiszen a gyors divathullámok ritmusában nincs értelme cserélgetni felismerhetőségünket, mert a trendi stiláris újdonság múltával Z generációs vevőink ugyanúgy elkerülnek majd bennünket, mint egy hamar megunt belvárosi szórakozóhelyet. Egy jól működő arculat komolyan kell vegye előzményeit, a környezetet, a célközönségét, a szokásokat, a dekódolhatóságot, identifikálhatóságot, a csoportképzésre és összetartozás generálására szolgáló kontextust.

A Magyar Optikus Ipartestület új arculata e szerint az elvrendszer szerint került kialakításra – megőriztük minden lényeges építőelemét, ugyanakkor újraértelmeztük. Lehántottuk róla a korai számítástechnika honi idejéből ráragadt, mára anakronisztikussá vált, ecsethúzást imitáló tipográfiai megoldást, és egy átlátható, geometrikusan tiszta, minden metszetében jól olvasható, kortalan betűtípusra cseréltük.

A vezető szem-motívumot az oldalra néző perspektivikus megoldásból frontálissá tettük, ezáltal mintegy virtuális szemkontaktust teremtve. A színvilág tekintetében a valahai komor, s nyomdatechnikailag bizonytalanul reprodukálható sötétkéket az évek folyamán a jelenlegi tiszta, „ártatlan tekintetű” világoskékig könnyítettük.

A motívum közepén „becsillanó” Magyarország-kontúrt nagyobbra vettük, kis méretű reprodukció esetén is felerősítve ezáltal a felismerhetőséget. Az így kitisztított és felerősített jelentésmezőt márka-motívumként kiterjesztettük a MOI-hoz kapcsolódó teljes tevékenyégi és esemény-struktúrát lefedő – arculati értelemben ezáltal immár – brand-re. A vezérmotívum erős jelenlétével, illetve a tipográfia egalizálásával koherens keretbe foglaltuk az intézményi megjelenések szatellita-rendszerét.

E rendszer elemeit fokozatosan léptetjük majd be minden olyan felületen, amelyen tagjaink, partnereink találkozhatnak tevékenységeinkkel. Annak reményében öltjük hát fel valódi új „palástunkat”, hogy benne méltón, s hatékonyabban képviselhetjük majd közösségünk érdekeit.

Megosztás.

Leave A Reply