Szinte nincs már olyan munkahely, ahol ne használnának számítógépet. Ezen felül egyre több ún. okos eszközt használunk a mindennapi életben is. Senki sem tudja kikerülni a digitális kor hatását.
A számítógép feladata az lenne, hogy a munkavégzést megkönnyítse, ezért a környezetét is ennek megfelelően kell kialakítani: növelje a munkavégzés hatékonyságát és a munkát végző ember számára legyen balesetmentes, melyben a hosszan tartó munkavégzés során sem alakul ki betegség. A számítógépes munkahelyen csak akkor fog a dolgozó hosszú ideig egészségesen dolgozni, ha azt az ő testméretéhez igazították.
hirdetés1. A számítógépes környezet látásergonómiai kialakítása
Napjainkban a számítógép a munkavégzés szinte minden területére betört. Ezért a környezetet „ergonómikusan” kell kialakítani.
A látási teljesítmény, a fénysűrűség és a kontraszt összefüggése
A látási teljesítmény (visual performance) kifejezi azt, hogy adott vizuális feladatot milyen könnyen, mennyire hibamentesen tudunk elvégezni. Kísérletek bizonyították, hogy a vizuális teljesítmény a kontraszton kívül függ a (fehér fényű) világítás fénysűrűségétől. Mind a kontraszt, mind a fénysűrűség növelésével a relatív vizuális teljesítmény telítésbe megy, azaz nem érdemes minden határon túl növelni a kontrasztot és a fénysűrűséget. Jó látási teljesítményt érhetünk el, ha a fénysűrűség 50 és 100 cd/m2 között van és a kontraszt 0,7-nél nagyobb.
A számítógépes munka során szükség van arra, hogy a képernyőről kényelmesen tudjunk olvasni, a klaviatúra használatával esetleg jegyzeteket tudjunk készíteni, valamint arra, hogy más hordozón (pl. nyomtatott vagy kézírásos papíron) megjelenő szöveget vagy más jeleket olvassunk és a számítógépben ezekkel kapcsolatos információt tároljunk.
A számítógépes környezetben ezért megfelelő (természetes és elektromos) világításról kell gondoskodni, mely biztos, fáradtság- és káprázásmentes olvasást biztosít. Ezen kívül szükség lehet arra is, hogy a gép mellett dolgozó a munkában részt vevő további személyekkel kommunikáljon, amihez szintén biztosítani kell a szükséges világítást.
Alapvető kísérleti tény, hogy a látómező kb. 60°-os tartományában a kontrasztviszonynak 1/3 vagy 3 körüli értéknek kell lennie, és perifériálisan sem léphet túl az 1:10 viszonyon.
A mai modern képernyők háttér fénysűrűsége (fehér alapon történő fekete írás olvasása számára, vagy színes kép esetén) 100 cd/m2 nagyságrendjében van. A képernyő körüli asztalfelület (klaviatúra, jegyzet stb.) fénysűrűségének célszerűen hasonló nagyságúnak kell lennie, hogy a szemnek ne kelljen minden képernyő – munkafelület pillantásváltás esetén újra adaptálni.
Képernyős munkahely optimális fénysűrűségviszonyai (cd/m2)
A távolabbi perifériában elhelyezkedő felületek kontrasztviszonya lehet ennél szélsőségesebb: 0,1 < K Ehhez, ha kint sötét van, az ablak előtt elhelyezett függönyt deríteni kell, nappal pedig gondoskodni arról, hogy a függöny leárnyékolja a túlzottan nagy külső fénysűrűséget, mely elérheti a több tízezer cd/m2 értéket és káprázást okozhat.
2. A munkahelyi világítás környezete
A számítógépes munkahelyek három fő csoportját különböztethetjük meg:
- nagytermes munkahely, melyben napjainkban általában kisebb egységeket választanak le egy-egy munkahely számára,
- kis létszámú,
- valamint egy- vagy kétszemélyes dolgozószobák.
Lehet, hogy a munkahelynek általában nincs természetes megvilágítása, legfeljebb egy távoli falon vannak ablakok, az általános világítást a mennyezeten elhelyezett lámpatestek biztosítják; azon terület számára, ahol olvasási vagy írási feladatot kell végezni, helyi világítást biztosítanak.
Arra is ügyelni kell, hogy a szoba elektromos világítását létrehozó lámpatestek ne tükröződjenek a képernyőben, mert ez is leronthatja a kontrasztot és káprázást okoz. A dolgozó feje fölött vagy valamivel mögötte lévő lámpatestből a ferdén felállított képernyőn tükröződhet a lámpatest fénye, ezért 50° alatt ne világítson a lámpatest. A dolgozó előtt lévő lámpatest esetén a dolgozó feltekintve rálát a lámpatestre, ezért a 45°< < 85 %-os tartományban a lámpatest fénysűrűségét úgy kell korlátozni, hogy annak az UGR értéke 19 alatt maradjon (UGR = unified glare raging = egységesített káprázási osztályok).
2. ábra: A szobát megvilágító lámpatestek elhelyezése képernyős munkahely esetén
3. Ember a képernyős munkahelyen
A számítógépes munkahelyen csak akkor fog a dolgozó hosszú ideig, egészségesen dolgozni tudni, ha azt az ő testméretéhez igazították. Az asztal magasságát és a szék ülőfelületének magasságát úgy kell beállítani, hogy a dolgozó lábai biztosan elérjék a talajt, és a térdhajlatban az alsó és felső lábszár közti hajlásszög 90° legyen. Ugyanakkor az asztalfelület a klaviatúrával úgy helyezkedjék el, hogy az alsó és felsőkar közti hajlásszög is 90° körüli érték legyen. A képernyő elhelyezésénél az optimális távolságon kívül fontos a fejtartáshoz való hozzáigazítás is. A kényelmes fejtartás esetén enyhén lefelé nézünk.
3. ábra: Optimális fejtartás: a koponya “Frankfurt-síkja” és a nézési irány
Többmonitoros elrendezés: Optimális szem – képernyő távolság és nézés
4. Összefoglalás
Bemutattuk az irodai számítógépes munkahely ergonómiai ajánlásait: a számítógép elhelyezéséről, a monitor beállításáról. Sőt, egyre több helyen használnak egyszerre akár több monitort is. Kitértünk a számítógépes munkahely célszerű méreteire és a környezet megvilágítására is. Nagyon fontos a megfelelő megvilágító lámpatestek kiválasztása (mélysugárzók, indirekt szobavilágítás) és elhelyezése, a képernyős munkahely optimális fénysűrűségviszonyai. Nem jó, ha a szobában a monitor az egyetlen fényforrás. Kell, hogy legyen háttérfényforrás is.
Az előadás felhívta a figyelmet a felhasználó ajánlott viselkedésére, az optimális szem – képernyő távolságra és nézésre. Hogyan védhetjük ki a számítógépes munkahelyen tapasztalható negatív fizikai illetve pszichikai hatásokat?
Mindezen ajánlások nemcsak az irodákban kialakított munkahelyre vonatkoznak, hanem az otthon végzett számítógépes távmunkára vagy a fiatalabb generáció számítógéppel végzett tanulási, illetve szabadidős otthoni digitális „Z-generációs” tevékenységére is.
ÁBRÁK, KÉPEK FORRÁSA: SIKNÉ DR. LÁNYI CECÍLIA, DR. SCHANDA JÁNOS: ERGONÓMIA. EGYETEMI JEGYZET.
SZERZŐ: SIKNÉ DR. LÁNYI CECÍLIA
