Az Optometristák szerepe száraz szem szindróma esetén

A szem szárazsága ugyanis nem egyértelműen a könny hiányát jelenti, vagyis nem a könny összes alkotóeleme hiányzik. Azaz nem elegendő általánosságban pótolni azt, ha nem tudjuk, mely fázis hiánya okoz problémát. A megfelelő kezeléssel segíthetünk páciensünknek, azonban ehhez tudnunk kell, milyen típusú szárazságról beszélünk.

Az instabil könnyállomány a szaruhártya felületi sérüléséhez, gyulladáshoz is vezethet, azonban sokan fájdalom vagy kellemetlen érzés nélkül nem érzik a bajt, sokszor csak a látásélesség romlása/ingadozása árulkodik róla. Sőt az is előfordulhat, hogy az állandó és túlzott könnyezés miatt nem is gondolnánk épp arra, hogy száraz szem áll a háttérben. Micsoda ellentmondás!

Ahhoz, hogy eligazodjunk a száraz szem paradox világában, ismerkedjünk meg a könny sajátosságaival. Mivel a probléma lehet a könnytermeléssel, elvezetéssel összefüggő, illetve ennek következtében a könny összetétele is lehet problémás, a könnyszervekről és magáról a könny összetételéről is szót kell ejtenünk.

A könnytermelés 

A könny termelésért felelő szervek helyes működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szemfelszínen ne csak kialakuljon a könnyfilm, hanem az a pislogások között meg is maradjon, biztosítva a kellemes érzést és a jó látásélességet. Ezek a szervek a következők:

• Meibom mirigyek: Az alsó és felső szemhéjban helyezkednek el, merőlegesen a szemhéjszélre. A meibum termelésével biztosítják a könny fő lipid komponensét. Ez felelős azért, hogy a könny ne párologjon el a szemfelszínről, tehát hiányában beszélhetünk az evaporatív száraz szemről. Így akkor sem megfelelő a könnyfilm a szem felszínén, ha amúgy a könnytermelés mennyiségileg elégséges.
• Zeiss & Moll mirigyek: 
• A Moll mirigyek módosult verejtékmirigyek a pillaszőrök között
• a Zeiss mirigyek valódi faggyúmirigyek. Ezek gyulladása okozza az úgynevezett külső árpát.
• A fő könnymirigy & a járulékos könnymirigyek:
• A fő könnymirigyek az orbita felső külső harmadában és a felső áthajlás külső felén helyezkednek el és a reflexes könnytermelésért felelősek, azaz ha valami a „szemünkbe megy” heves könnyezésbe kezdünk, hogy kimossuk az idegentestet a szemünkből.
• A járulékos könnymirigyek közül a Krause mirigyek a könnytermelés 2/3-át, míg a Wolfring mirigyek az 1/3-át adják
• Kehelysejtek: a kötőhártya sejtjei

A könny

A könnyszervek által termelt alkotóelemek alapján a könnyet 3 részre oszthatjuk összetételét tekintve:

LIPID FÁZIS 

• Egy olyan védelmet biztosít, ami a mechanikai behatások ellen hatékony (pl.: porszemcse ) Feladata továbbá a könnyfilm stabilizálása, a párolgás megakadályozása. Ha megfelelő a lipidfázis, sima optikai felszín alakul ki és minden pislogással újra és újra fel tudjuk vinni a szemfelszínre.

VIZES FÁZIS 

• Azért felelős, hogy a szaruhártya oxigénellátása állandóan biztosított legyen. Eltakarítja az elhalt hámsejteket, baktériumokat (és antibakteriális hatású), ezáltal védve szemünket a gyulladásoktól, fertőzésektől. Emellett az egyenletes felszín biztosításával megfelelő optikai hatást érünk el, amely a tökéletes látásélességhez elengedhetetlen.

MUCIN FÁZIS 

• Vízvonzó tulajdonságot ad a szemfelszínnek (hidrofil). Csökkenti a súrlódását a tarsalis kötőhártyának és a szaruhártyának (ez alvás közben kifejezetten fontos). A pollenek, környezeti tényezők távoltartásában van nagy szerepe.

A könnyszervekről és a könnyösszetételről szerzett lexikális tudásunk alapkövetelmény, azonban ezek gyakorlati hasznosítása nem egyszerű feladat, amikor páciensünk különböző tünetegyüttessel jelentkezik. 

A gyakorlat

Optometristaként nagy a felelősségünk van abban, hogy a hozzánk látásvizsgálatra betérő pácienseink tüneteit megfelelően értékeljük. Szükség esetén szemorvoshoz irányíthatjuk őket (könnyelvezetési probléma, szemhéj betegségek), illetve mi is segíthetjük őket a tünetek enyhítésében. De hogyan? Elegendő egy műkönny ajánlása? Biztosak lehetünk-e abban, hogy megfelelő szemcseppet kínálunk? Mi alapján döntünk? 

Vizsgálatok során velem számtalanszor előfordul, hogy bár az anamnézis alkalmával nem számol be páciensem arról, hogy vannak tünetei (szúró, viszkető, idegentest érzés, ereződés nem látható, fényérzékenység, könnyezés, vagy kontaktlencse problémák nincsenek), a vizsgálat során mégis azt tapasztalom, hogy nem kapok következetes válaszokat. Sokszor kérem ilyenkor őket, hogy pislogjanak, és ezzel időszakosan elérem a jobb vízust, de nem érzem stabilnak, nem tudok felírni megfelelő korrekciót. Ilyenkor kérdezek rá a digitális eszközhasználásra, a vízfogyasztásra, és bizony általában kiderül, hogy a szemszárazság áll a háttérben. 

Ha nincs más lehetőségem (visszahívni őket megfelelően hidratált állapotban), cseppentek, és folytatom a vizsgálatot. Pácienseim a megfelelő korrekció felírása után úgy engedem el, hogy használjanak műkönnyet és fogyasszanak több folyadékot. 

De van ma már megoldás arra is, ha pontosan szeretném tudni a probléma okát. Természetesen szakavatott szemek eddig is kiszűrték, ha a meibum termeléssel volt probléma, vagy a vizes fázis hiánya okozza a bajt. De mit tehetünk, mi optometristák, akik a réslámpa segítségével próbáljuk az épp aktuális esetet értékelni, néha az értékeléshez szükséges tapasztalat nélkül? 

A diagnosztika

Léteznek olyan diagnosztikai eszközök, amelyek nem csak megkönnyítik a könnyfilm vizsgálatát, hanem a kiértékelésben is segítségünkre vannak. Egyrészt non-invazív módon vizsgálhatjuk páciensünket (NIBUT- non invazív break up time) , azaz elfelejthetjük az alsó szemhéjba akasztott Shirmer tesztet, ami- lássuk be- megfelelően ingerli könnytermelésre a szemet ahhoz, hogy torzítsa a kapott eredményt, illetve a Fluorescein használatát is mellőzhetjük, ami eléggé megnehezíti a későbbi kontaktlencse illesztést, így az egész folyamatot hosszabbá teszi. Úgy tudunk ma már felszakadási időt mérni, hogy nem tesszük ki páciensünk egyéb külső ingereknek, csupán az új megfigyelési eszközeink segítségével értékeljük a könnyfilm felszakadást. A felszakadási térkép beszédes, hiszen egy rosszul illesztett kontaktlencse esetén egyértelműen lokalizálja a felszakadás helyét.

A Meibom mirigyek vizsgálata a szemhéj kifordítása után is nehéz feladat, általában a vizsgáló szubjektív megítélésre hagyatkozik. Miközben ma már meibográfiai eszközök segítségével pontos képet (szó szerint) kapunk a mirigyek telítettségéről, azaz a működésükről. Annyira személetes a fénykép, hogy páciensünk számára is könnyebben alátámaszthatjuk a kezelés szükségességét.

A lipidréteg vizsgálatátinterferometria segítségével is vizsgálhatjuk. Amellett, hogy a diagnosztikai eszköz nagy felbontású felvételt készít a pislogások között a lipidréteg áramlásáról, nemzetközi skálákhoz hasonlítja azt, hogy ne a mi, szubjektív megítélésünk legyen az egyetlen mérvadó.

A vizsgálat során kapott képeket az ereződés értékeléséhez, valamint a kontaktlencse illesztéshez szükséges adatokhoz is felhasználhatjuk (white to white). Azaz a kívánt átmérő meghatározásában is segítségünkre vannak. 

Mindeközben a pislogások ellenőrzésével információhoz jutunk a szemhéjak megfelelő záródásáról is. Érdekes tény, de a szemhéjak nem megfelelő záródása nem annyira szembetűnő vizsgálat nélkül a mindennapi életben, mint azt először gondolnánk.

Kezelés vagy terápia 

A kezelési lehetőségek is szintén nagy változásokon mentek keresztül. Eddigi ajánlásunk, miszerint a szemmasszázs, otthon, forró fürdő közben javasolt, kielégítő volt (egyéb ajánlás hiányában), de vagy sikerült, vagy nem. Ki tudta 42 celsius fokon kimasszírozni a meibumot a szemhéjából? És ha sikerült? Milyen rendszerességgel tette ezt meg újra és újra, hogy működésre bírja a mirigyeket?

Az öngondoskodás mint olyan, mindig nehéz kérdés. Nem foghatjuk pácienseink kezét a zuhany alatt, napról-napra (eléggé szürreális megoldás lenne).

Viszont meginvitálhatjuk őket egy rendszeres kezelésre, amikor egy erre kifejlesztett szemmaszk segítségével átmasszírozzuk szemhéjaikat, hogy működésre sarkalljuk a Meibom mirigyeket. Amellett, hogy biztosítjuk a terápia folytonosságát, üzleti szempontból sem elhanyagolható, hogy páciensünk (potenciális vásárlónk) gyakori vendége optikánknak.

Szintén ajánlhatunk nekik IPL azaz villanófényes terápiát, amelynek hatékonysága bizonyított az ezt kínáló cégek kutatási eredményei alapján. A meibom mirigy diszfunkció okozta evaporatív száraz szem szindróma kezelésében 3-4 alkalom után mutat pozitív változásokat, és igény szerint 6 hónaptól, 3 éven át tartó kezelés hozza meg a kívánt eredményt, azaz a tünetek végleges enyhülését.

Az üzenet

Nagyon fontos üzenete a száraz szem diagnosztikai és kezelő eszközeinek: Megoldást kínálunk egy problémára. Ha valaki régóta küzd a tünetekkel, vagy épp a kontaktlencse viselését akadályozza számára a tünetegyüttes, hálás lesz, ha tőlünk kapja meg a megoldást. Felelősségünk van abban, hogy észleljük a tüneteket, tovább irányítsuk pácienseinket szükség esetén, vagy megoldást kínáljunk nekik.

Tovább gondolva: miért ne kezdhetnénk minden új kontaktlencse viselő esetén egy diagnosztikai vizsgálattal és szükség esetén a terápiával, hogy a legkomfortosabb élményt nyújtsuk számukra, csomagként kezelve. Nem csupán a lencse okozta szabadságot ajánljuk pácienseink számára, hanem a kontraindikációk lehetőségét már a viselés előtt csökkenteni tudjuk.

Napjainkban, amikor mindenki célja, hogy megkülönböztesse üzletét a másikétól, miért ne lehetne ez a megoldás: Tedd komfortossá páciensed mindennapjait!

Megoldást kínáljunk, azaz nem csak tüneti kezelést a random választott műkönnyek használatával, hanem a szakszerűen kiválasztott terápia és adekvát összetételű műkönny vagy gél ajánlásával. 

(A műkönnyek speciális ajánlása egy következő cikk témája lehetne, így a tünetek értékelése után és az adekvát terápia kiválasztásával cikkem nem veti el, hogy a megfelelő műkönny is megoldása lehet a kezelésnek)

A teljeskörű tanácsadás fogja növelni vásárlóink elégedettségét és lojalitását.