Beszámoló a SHAO 2025 kongresszusról

A rendezvény megnyitóján Dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos köszöntőjében hangsúlyozta: az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb eleme a hiteles, közérthető és empatikus betegtájékoztatás, emellett rámutatott arra, hogy az egészségügyi szakdolgozók és a páciensek közötti információs különbség csökkentése nélkül nem lehet valódi bizalmat, majd együttműködést kialakítani. A rendezvényen jelen voltak a nagynevű szemészeti klinikák igazgatói - Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt, Prof. Dr. Csutak Adrienne, Prof. Dr. Tóth-Molnár Edit, Dr. Fodor Mariann - akik előadásaikban a szemészet tudományos és technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartottak beszámolót.

 

Az felkért előadók között péntek délután szerepelt Kovács György optometrista, optikus mester, a Zala Optika Csoport ügyvezetője és a Magyar Optikus Ipartestület Optometrista Szekciójának tagja is. Előadása során különös részletességgel, izgalmasan mutatta be a hallgatóságnak az optometrista szakma eredetét, identitását és jelenét „Az optometrista feladatai és kompetenciái napjainkban” című prezentációjában. Kovács György előadását a hallgatóság érdeklődő figyelemmel kísérte, hiszen olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a szemészeti ellátás jelenét és jövőjét alapjaiban érintik. Az optometrista képzés hazai történetének bemutatásával kezdte: visszatekintett az 1991-es indulásra, amikor az Orvostovábbképző Egyetemen megalakult a főiskolai szintű képzés, válaszul egy sürgető társadalmi igényre. A prezentációból kirajzolódott, hogy a látásvizsgálati feladatok megosztása már akkor sem csupán szakmai, hanem egészségpolitikai kérdés is volt: mert az optometristák megjelenése tehermentesítette a szemész szakorvosokat, lehetővé téve, hogy ők a valóban gyógyító munkájukra koncentrálhassanak.

Kovács György szemléletesen mutatta be, miként formálódott az optometrista szakma az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődés, az eszközpark bővülése, valamint a tudományos ismeretek mélyülése nyomán és azt, hogy a modern optometrista ma már nem csupán fénytörési hibákat korrigál, hanem a látáskomfort és az életminőség javításának kulcsszereplője. A digitális diagnosztikai eszközök, a funduskamerák, a topográfok és az aberrométerek révén az optometrista a szem egészségét holisztikus módon képes vizsgálni, emellett pedig javaslatot is képes tenni a megfelelő korrekciós stratégiára. Kovács György hangsúlyozta: a szakma hitelességét és felelősségét az adja, hogy az optometrista - betartva a kompetenciáinak határait - képes felismerni a kóros eltéréseket és szükség esetén időben szemész szakorvoshoz irányítja a pácienst anélkül, hogy kifejezetten diagnózist állítana fel.

 

Kovács György a rá jellemző hiteles és kifejezetten szakmai érveléssel világította meg, mennyire fontos a kölcsönös bizalom, valamint a kompetenciahatárok tisztelete, előadásának egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a szemész – optometrista együttműködés egy partner szemléletet szerint kell működjön, ahol képes a két szakma egymást segíteni. Egy jól működő rendszerben az optometristának van lehetősége a páciens gyors látáskorrekciós és szűrővizsgálati ellátását kivitelezni, a szemész szakorvos pedig konzultációs biztonságot, szakmai hátteret nyújt. Ez a „kétirányú betegút” – ahogyan az előadó fogalmazott – a páciens érdekeit szolgálja és javítja az ellátás minőségét is.

 

A prezentáció tartalmazott egy nemzetközi kitekintést is és hiteles adatokkal támasztotta alá, hogy világszerte nő a rövidlátók száma, 2050-re jó eséllyel a társadalom fele lehet érintett az egyébként is alapvetően elöregedő európai társadalomban. Ezt igyekszik követni az optometristák tevékenysége, mert a javuló diagnosztikai infrastruktúrával a szerepük egyre tovább erősödik. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 1006 optometrista szerzett már diplomát (Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nyilvántartása szerint pedig 611 regisztrált optometrista dolgozik - mindez jól reprezentálja a szakma hiánypótló jellegét és a potenciált a szakemberek tudásában.

 

Kovács György előadása nem csupán szakmai áttekintés volt, hanem inspiráció is – egy hiteles szakember személyes üzenete arról, mit jelent ma felelősséggel és elhivatottsággal dolgozni a látásért. Záró gondolataiban az Optometrista Szekció céljaira is kitért, amelyek szerint: az oktatás támogatása, a tudás frissen tartása és a szakmaközi párbeszéd előmozdítása nélkülözhetetlen a szemészeti ellátás jövőjéhez.

 

Először jártunk a kétévente megrendezésre kerülő SHAO kongresszuson, de egészen biztosan nem utolsó alkalommal, mert a rendezvény programja nem csak tudományos újdonságokat, hanem értékrendet is közvetített. A szemészetben tevékenykedő szakmák képviselői ismét bebizonyították, hogy az innováció, az emberi kapcsolatok és a hivatástudat együttesen képesek alakítani a magyar szemészeti ellátás jövőjét. Kovács György előadásában ennek a szellemiségnek megfelelően képviselte az optomerista közösséget méltó emlékeztetőként arra, hogy a látásért végzett munka mindig több, mint szakma: hivatás.

A továbbképzés programját két további optometrista-előadás is gazdagította: Somkuthy Balázs „Myopia Control Megoldások – Terápiás lehetőségek és életmódbeli tanácsok, eredmények” című prezentációja, valamint Tima Lászlóné (Optimum Szemészet, Budapest) „Az optometrista szerepe a Meibom-mirigy diszfunkció ellátásában” című előadása.

A rendezvényen két SHAO‑díj is átadásra került a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének jóvoltából ami olyan szakmai elismerés, amelyet a szervezet olyan tagok részére ítél oda, akik hosszú távon kimagasló tevékenységet végeztek az egyesület és a szemészeti szakdolgozói közösség érdekében. Szívből gratulálunk a díjazottaknak és köszönjük a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének, Novák Andreának az Egyesület elnökének, hogy részt vehettünk a rendezvényen, amelynek színvonala és az egymás tevékenységét megbecsülő hangneme példaértékű lehet a teljes Optika Szakmának.