Digitális és zöld átállás a fogyasztóvédelem szemszögéből

– mire figyeljenek a vállalkozások?

Dr. BASA Andrea a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője tartott előadása BKIK szervezésében 2025. szeptember 16-án. A két legfontosabb stratégiai fókuszpontról, a digitális átállásról és a zöld átállásról hangzottak el mindannyiunk számára hasznos információk. 
Digitális átállás és „sötét mintázatok” – meddig tart a korrekt marketing?
Az online platformok térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul azokra a marketing-kommunikációs technikákra, amelyek – sokszor rejtetten – befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Ezeket nevezzük „sötét mintázatoknak” (dark patterns).
Ide tartoznak mindazon kereskedelmi gyakorlatok, amelyek miatt a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat, és akár bírságot is kiszabhat a vállalkozásra. Néhány tipikus példa:
  • Árkommunikációs trükkök
    • helytelenül, félreérthetően feltüntetett árak,
    • megtévesztő akciók („akár 70% kedvezmény” típusú állítások, indokolatlanul hosszú akciós időszakok stb.).
  • Manipulált fogyasztói értékelések
    • nem valós, vagy „megrendelt” értékelések megjelenítése,
    • negatív értékelések törlése, eltüntetése,
    • a moderálási szabályzat átláthatóságának hiánya.
  • Információk elrejtése vagy „csöpögtetése”
    • fontos információk szándékos eldugása a weboldalon,
    • nem időben megjelenő tájékoztatás,
    • rejtett költségek felszámítása a vásárlási folyamat végén.
  • Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
    • túlzottan nyomulós reklámok,
    • hamis visszaszámlálók,
    • mesterséges szűkösség kommunikálása („már csak 2 db elérhető”),
    • érzelmi manipuláció többletvásárlásra ösztönző üzenetekkel.
  • A jogszerűség látszata
    • a vevő olyan jogi jellegű, „hivatalosnak tűnő” szövegekkel való félrevezetése, amelyek azt sugallják, hogy minden teljesen szabályos, miközben ez nincs így.
Honlapblokkolás – amikor a hatóság „lekapcsolhatja” az oldalt
Ha egy vállalkozás a weboldalán hamis, félrevezető információkkal tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztókat, a Gazdasági Versenyhivatal – szigorú jogszabályi feltételek teljesülése esetén – élhet a honlapblokkolás eszközével is.
Ez különösen akkor merül fel, ha:
  • versenyfelügyeleti eljárás indult a feltételezett jogsértő kereskedelmi gyakorlat miatt, és
  • a honlap hozzáférhetetlenné tétele a fogyasztók széles körét fenyegető súlyos sérelem megelőzése érdekében szükséges.
Influenszer marketing – a „#reklám” nem csak formalitás
Dr. Basa Andrea kitért a ma már széles körben elterjedt influenszer marketingre is. Itt különösen fontos a jogkövető magatartás, vagyis hogy egyértelműen – a fogyasztó számára jól látható módon – megjelenjen a hirdetés ténye.
A transzparens jelölés („szponzorált tartalom”, „fizetett együttműködés”, „reklám”) sok kellemetlenségtől kímélheti meg:
  • a vállalkozást,
  • az influenszert,
  • és a kampányban résztvevő minden szereplőt.
Mesterséges intelligencia és fogyasztóvédelem
Az előadás érintette a mesterséges intelligencia (AI) használatából fakadó fogyasztóvédelmi és versenyjogi kérdéseket is. Ezek a témák azonban már olyan komplexek, hogy
  • több szakterület,
  • jogászok, IT-szakértők, etikai és adatvédelmi szakemberek bevonását is igénylik.
A részletes elemzés így egy tágabb, átfogóbb szakmai diskurzus részeként képzelhető el.
Zöld átállás – felelősségteljes kommunikáció a környezetért
A zöld átállás kapcsán elhangzott, hogy a vállalkozásoknak egyre nagyobb a felelősségük abban, hogyan kommunikálják a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeiket. Néhány kulcselem:
  • Valós tényeken alapuló információk
    A weboldalon megjelenő környezetvédelmi állításoknak konkrét, igazolható adatokon kell alapulniuk.
  • Igazolható újrahasznosítás
    Csak olyan újrahasznosítási állításokat szabad használni, amelyek mögött tényleges, dokumentálható folyamatok állnak.
  • Ellenőrizhető hulladékkezelés
    A hulladékkezelés módja és eredményei legyenek nyomon követhetők, szükség esetén igazolhatók.
Ezen információk birtokában lehet reálisan feltérképezni a termékek teljes életciklusra vonatkozó környezetterhelését, a gyártástól a használaton át egészen az ártalmatlanításig.
Nem „zöldre festeni”, hanem valódi hatást elérni
A környezetvédelemhez kötődő vállalati kommunikációban azoknak a tevékenységeknek kell előtérbe kerülniük,
  • amelyek valódi, mérhető eredményt hoznak a környezetterhelés csökkentésében,
  • és nem csak „zöldre festik” a márkát (greenwashing).
A digitális és zöld átállás tehát nem pusztán divatos hívószavak gyűjteménye, hanem nagyon is gyakorlati kérdés: hogyan tud egy vállalkozás jogszerűen, átláthatóan és felelősen jelen lenni az online térben és a piacon – úgy, hogy közben a fogyasztók bizalmát is hosszú távon megőrizze