Forgalmazók az Egészségért Kongresszus

Szerző:Imre Annamária
További cikkei
2026.10.15.

2026. szeptember 25–26-án Cegléden, a Hotel Aquarellben rendezték meg a Forgalmazók az Egészségért Szövetség XXV. Kongresszusát. Az Optometrista Szekcióból Kugelmann Dáviddal együtt vettünk részt a kongresszuson, amelynek szervezésében meghatározó szerepet vállalt Róka László, a FESZ főtitkára, aki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarán keresztül is fontos kapcsolódási pontot jelent szakmánk számára. A jubileumi rendezvény sokszínű, izgalmas programja a gyógyászati segédeszköz-ellátás aktuális kérdéseitől az EESZT és az orvostechnikai szabályozás változásain át egészen a mesterséges intelligenciáig és az űrgyógyászatig vezetett.

A kétnapos szakmai találkozó meghatározó témája a gyógyászati segédeszközök hazai helyzete volt. Ahogyan az egészségpolitikai blokkban többször is megfogalmazódott, a jelenlegi rendszer korszerűsítésre szorul, miközben a forgalmazás és a finanszírozás szereplői egyre nehezebb működési környezetben dolgoznak. A kongresszuson elhangzott információk szerint 2027-ben - a korábbi évektől eltérően - kifejezetten erre a célra csoportosított forrás állhat rendelkezésre a gyógyászati segédeszközök rendszerének korrekciójára. Bár az elkülönített összeg mértéke a teljes rendszer problémáihoz képest viszonylag szerény, a célzott forrás megjelenése mégis pozitív elmozdulást jelezhet, amely a támogatott szemüvegek finanszírozása szempontjából is fontos lehet.

A várható egészségpolitikai változásokról beszélt Dr. Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese is, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyászati segédeszközök rendszerének alapjaihoz hosszú évtizedek óta nem nyúltak hozzá érdemben. A most körvonalazódó változások azonban lehetőséget teremthetnek arra, hogy a korábban elkészített szakmai anyagok és javaslatok ismét előkerüljenek, ezzel pedig megkezdődhessen egy régóta várt korszerűsítési folyamat.

Az egészségpolitikai kérdések mellett a szabályozói oldal is megjelent a programban. Kovács Norbert, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Orvostechnikai Főosztályának főosztályvezetője az orvostechnikai eszközöket érintő aktuális változásokról beszélt. Előadásában szó esett az EUDAMED európai adatbázis fokozatos bevezetéséről és a piacfelügyelet változásairól is, amelyek az orvostechnikai eszközök szabályozásának átláthatóbbá és egységesebbé tételét szolgálják.

A digitalizáció kérdése Ráti-Orosz Bianka előadásában előtérbe került, aki az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ munkatársaként az EESZT jelenlegi és tervezett fejlesztési irányait mutatta be. A fejlesztések egyik fontos célja az egészségügyi adatok minőségének javítása és strukturáltabbá tétele, hogy azok feldolgozhatóvá, elemezhetővé és az ellátásban jobban hasznosíthatóvá váljanak. Ennek része az adattisztítás és adatelemzés, valamint a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések előkészítése is. Az előadásból számomra különösen érdekes volt, hogy az EESZT jövője egyre inkább egy olyan információs rendszer irányába mutat, amely az egészségügyi szolgáltatók, a lakosság és az ágazatirányítás közötti információáramlást is támogatja.

A gyógyászati segédeszköz-szektor szempontjából különösen érdekes fejlesztési irányként jelent meg az EgészségAblak lehetséges bővítése. Az előadásban külön kérdésként szerepelt a gyógyászati segédeszköz-kiszolgálók megjelenése az alkalmazásban, amelyhez az NNGYK működési engedélyei és a NEAK adatai szolgálhatnak alapul. Bár ennek megvalósítása további egyeztetéseket és EESZT-fejlesztést igényel, már maga a felvetés is fontos jelzés a szektor számára: a gyógyászati segédeszköz-ellátás a digitális egészségügyi ökoszisztéma fejlődésében is egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat.

Optometrista szemmel ez különösen érdekes kérdés, hiszen az állami fenntartású szemészeti intézményekben zajló ellátás és az optikákban végzett optometriai látásgondozás számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Az ezek során keletkező információk továbbítása azonban jelenleg sok esetben kizárólag a páciens közreműködésén múlik, de egy jól működő, biztonságos digitális információs rendszer gördülékenyebbé tehetné a szakemberek közötti kommunikációt, támogathatná a megfelelő továbbirányítást és hozzájárulhatna a páciens útjának folytonosságához.

A FESZ kongresszus külön blokkot szentelt a mesterséges intelligenciának, ennek egyik kifejezetten gyakorlatias előadását Róka Luca optometrista, IT- és adattudományi szakértő, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa tartotta. Az AI Kisokos címmel ellátott előadás számos azonnal használható tanácsot adott a mesterséges intelligencia alkalmazásához, miközben a technológia korlátaira és veszélyeire is felhívta a figyelmet. Az előadás jól összefoglalta azt is, hol lehet igazán értékes a mesterséges intelligencia az egészségügyben: például az ismétlődő és időigényes adminisztratív feladatok egy részének átvételével időt szabadíthat fel, így a szakember nagyobb figyelmet fordíthat arra, amihez valódi szakértelemre, mérlegelésre, kommunikációra és személyes jelenlétre van szükség.

Különösen fontos része volt az előadásnak az adatbiztonság kérdése, mert az egészségügyi adatok rendkívül értékesek, az orvosi dokumentációk pedig a kiberbűnözés célpontjai lehetnek. Éppen ezért generatív AI-rendszerek használatakor alapvető szabály, hogy azonosítható páciensadatokat, egészségügyi dokumentumokat vagy más érzékeny személyes információkat egyáltalán nem javasolt ellenőrizetlenül feltöltenünk.

Az AI használatának kevésbé látható, de annál fontosabb oldala pedig a környezeti terhelés, hiszen a nagy nyelvi modellek működtetése jelentős energia- és vízigénnyel jár. A technológia használatakor ezért annak erőforrásigényével is érdemes számolnunk, ami arra is emlékeztet, hogy az AI használatának érdemes valódi célt és értelmet adni.

Az előadásban szóba kerültek az európai AI Act átláthatósági szabályai is, amelyek bizonyos, mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalmak esetében tájékoztatási kötelezettséget írnak elő. A kérdés azonban árnyaltabb annál, mint hogy minden, mesterséges intelligencia segítségével készült tartalmat automatikusan AI-tartalomként kellene megjelölni, hiszen az emberi szerkesztés és felülvizsgálat szerepe ebből a szempontból is lényeges. Számomra külön büszkeséget jelentett, hogy ezt az aktuális és sokrétű témát, valamint a magvas gondolatokat kifejezetten egy optometrista kolléga előadásában hallhattuk.

A kongresszus egyik legkülönlegesebb témáját pedig Dr. Schlégl Ádám PhD, a HUNOR Magyar Űrhajós Program élettudományi koordinátora, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Ortopédiai Klinikájának klinikai szakorvosa és tanársegédje hozta el a résztvevőknek. A HUNOR program testközelből című előadás betekintést engedett az űrrepülés egészségügyi kihívásaiba, optometristaként pedig különösen érdekes volt számomra, hogy a mikrogravitáció a látórendszerre is jelentős hatást gyakorolhat. A hosszabb űrutazások egyik ismert jelensége a Spaceflight Associated Neuro-ocular Syndrome, vagyis SANS, amelynek során többek között látóidegfő-ödéma, a szemgolyó hátsó részének ellaposodása, chorioretinalis redők és hypermetrop irányú refrakcióváltozás jelentkezhet. A mikrogravitáció hatására bekövetkező folyadékátrendeződés feltételezhetően fontos szerepet játszik ezeknek az eltéréseknek a kialakulásában, a pontos mechanizmus azonban továbbra sem teljesen tisztázott.

A FESZ XXV. Kongresszus két napja jól megmutatta, milyen sok területen zajlanak jelenleg jelentős változások és a gyógyászati segédeszközök régóta várt finanszírozási, valamint szabályozási kérdései mellett egyre hangsúlyosabb a digitalizáció, az egészségügyi adatok megfelelő használata, a mesterséges intelligencia és az új technológiák szerepe. A program sokszínűségéhez ugyanakkor azok az előadások is sokat hozzátettek, amelyek túlmutattak a szűken vett szakmai kérdéseken, mégis tudományos igényességgel kínáltak új ismereteket és nézőpontokat.

Optometristaként különösen érdekes volt látni, hogy mindezek között mennyi kapcsolódási pont van a saját szakmánkkal. Legyen szó a támogatott szemüvegekről, az orvostechnikai eszközök szabályozásáról, az EESZT-ről, az AI felelős használatáról vagy akár az űrutazás látásra gyakorolt hatásairól, végül ugyanahhoz a kérdéshez érkezünk: hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló tudást és technológiát úgy használni, hogy az valóban a szakember munkáját és a páciensek biztonságos, magas színvonalú ellátását szolgálja?

A Magyar Optikus Ipartestület Optometrista Szekciójának nevében gratulálunk a Forgalmazók az Egészségért Szövetségnek a jubileumi, XXV. Kongresszushoz és a valóban sokszínű szakmai programhoz. Köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy mi is részesei lehettünk ennek a két napnak.