Hogyan tudunk nem optikai eszközökkel segíteni a képernyő előtt dolgozókat

0

Induljunk el egy képzeletbeli utazásra! Képzeljük el, hogy egy napsütötte réten állunk, körülöttünk dombok, hegyek, fák, virágok, az égen fehér felhők úsznak, süt a nap, halljuk a madarak énekét.

Mi történik ilyenkor, hogyan működik a látásunk, érzékelésünk?

Szemünk szabadon pásztázik, távoli és közeli dolgokat néz meg, figyelmünk szerint választjuk ki, melyik legyen a fókuszban. Természetes fényben vagyunk, természetes színek vesznek körül minket. Mozgunk, kering a vér a testünkben, elég oxigén jut az agyba és a szembe. Testi–lelki ellazulás, az öröm és a szépség megélése következhet be. A szem szakkádikus mozgása nincs akadályozva. A jobb agyfélteke is kap impulzusokat, nemcsak a gondolkodás, hanem az érzések is működnek. A perifériás látás is működik, nemcsak a centrális.

Mi történik vajon akkor, amikor a monitort nézzük?

Szemünk szűk tartományban, fix távolságra mered. Mesterséges fényben vagyunk. Ülünk hosszú időn keresztül, a vér a lábunkban van inkább, mint a fejünkben, a levegő sokszor elhasználódott, kevés benne az oxigén. Munkahelyi stresszben vagyunk. Leginkább a bal agyfélteke kap feladatokat, sokat kell gondolkoznunk. A centrális látás domináns és túlterhelt.

Érdemes egy pillanatra megállni és egy kicsit másképp gondolni a látásunkra, a szemünkre. A látás ugyanis rendkívül komplex folyamat, mely nem elsősorban a szemben, hanem az agyban zajlik. A szem egy receptor, amelynek információit az agy fogadja be és értékeli, rendkívül részletgazdag és finom felbontással. Az emberi látás különlegessége a háromdimenziós érzéklet, mely az állatvilágban a ragadozóknál is megjelenik, ahol a szemek szintén a koponya elülső felszínén, egymáshoz közel helyezkednek el. A látási érzékelést más kérgi területek hatása, illetve korábbi tapasztalatok is befolyásolják. Igen nagy a szerepe a figyelemnek – a retina mindent leképez, de a figyelem kiemel és elnyom részeket: különbség van a „látás” és a „nézés” között.

A tekintet az emberi kommunikációban is fontos szerepet tölt be. Kapcsolatfeltételt, kapcsolattartást vagy épp elhatárolódást tudunk elérni a másik emberrel, attól függően, hogyan nézünk rá.

optikai-magazin-optometria-kepernyo-elott-dolgozok-segitese-1
Mint látjuk, a látás összetett és sok funkciót ellátó folyamat. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a figyelemnek milyen nagy a szerepe a látásban. A figyelmünk irányítja az egész érzékelést, és ha a figyelem nem jól működik, a látás sem tökéletes. Márpedig a figyelem nem képes tartósan magas szinten működni. Ahogy az iskolában a gyerekeknek szüksége van a szünetekre ahhoz, hogy 6-7 órán keresztül figyelni tudjanak, úgy a felnőttek agyának is szüksége van a lazításra, pihenésre ahhoz, hogy a 8 órás munkaidőt szellemi tevékenységgel tudják eltölteni a képernyő előtt.
Nagyon jól tudják ezt azokon a munkahelyeken, ahol a fáradtság, a figyelemzavar életveszélyes lehet. Az ilyen típusú munkahelyeken nagyon komolyan veszik a pihenőidők betartását, az ergonómiát, a munkahelyi környezet kialakítását.

De mi a helyzet máshol? 1999-ben jelent meg az 50/1999-es egészségügyi minisztériumi rendelet, amely leírja, hogy:

„4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.”

A fentiek szerint minden képernyő előtt dolgozónak jár ez a fajta megpihenés, kikapcsolódás, testi és lelki felfrissülésre lehetőséget adó szünet.

Mivel érdemes eltölteni ezt a 10 percet?

Elsősorban olyan gyakorlatokkal, tevékenységekkel, amelyek valamennyire kompenzálni tudják a monitor előtti munkavégzéskor kialakuló, a központi idegrendszert és a látás kifáradását létrehozó hatásokat.

A szemek merevségét, az agy oxigénellátását és a figyelem megpihentetését többféle módon el lehet érni. Íme, néhány egyszerű, hasznos gyakorlati tanács:

  1. Álljunk fel az asztaltól, nyissunk ablakot, mozgassuk át kezünket, lábunkat, derekunkat, nyakunkat, lélegezzünk nagyokat!
  2. Nézzünk ki az ablakon minél távolabbra: nézzünk fel az égre, nézzük meg a felhőket, szabadon engedjük a tekintetünknek a pásztázást távoli és közeli dolgokon!
  3. Ha nagyon ég, fáradt a szemünk, takarjuk el a tenyerünkkel mindkét csukott szemünket és addig maradjunk ebben a helyzetben, amíg teljesen megnyugszik, felfrissül!
  4. Végezzünk szemkörzéseket egyik, majd másik irányban tízszer! Válasszunk egy távoli tárgyat (pl. nézzünk ki az ablakon és nézzünk fel a felhőkre), majd emeljük a szemünk elé 5-10 cm-re az ujjunkat és nézzünk rá, majd ismét a felhőkre és ismételjük meg a gyakorlatot tízszer! Régi korokban tudták, és a jógagyakorlatok ma is őrzik annak ismeretét, hogy a szemizmok a mozgásukkal fontos agyi struktúrákat, belső elválasztású mirigyeket tudnak aktiválni.
  5. Aktiváljuk egy kicsit tudatosan is a perifériás látásunkat! Előre nézve kezdjük el a kinyújtott karjainkat oldalra eltávolítani minél messzebbre, és a szemünk sarkából érzékeljük, meddig sikerül kivinni a kezet – anélkül, hogy a szemmel követnénk a kezek mozgását.

Összefoglalás:
A monitor előtti szempanaszok, közérzeti panaszok tanulmányozása sok éve zajlik. Az egyoldalú megterhelés és kifáradás sokféle testi tünetet okozhat, ezek megelőzése fontos és összetett. Sok odafigyelést igényel a munkahelyi környezet kialakítása és a megfelelő „szemwellness” bevezetése, elterjesztése. Hasznos, ha egy optikus, optometrista jól tájékozott és nemcsak jó szemüveggel, hanem más tanácsokkal is el tudja látni a hozzá fordulókat. A fenti gyakorlatok rendszeres elvégzésével csökkenthető a munkahelyen kialakuló idegrendszeri, látórendszeri kifáradás.

KÉP FORRÁSA: SHUTTERSTOCK

SZERZŐ: DR. UNGVÁRY LILLA

Megosztás.

Comments are closed.