Járvány: az optikák vették az akadályt

0

Ezerkétszáz optika közül nyolc-tíz üzlet zárt be véglegesen az ipartestület információi szerint – mondta a Világgazdaságnak Karvázy Attila, a szervezet elnöke.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az optikák hétfőtől nyitva tarthatnak-e a kormány tegnapi döntése nyomán, az üzletek egy részében ugyanis magánegészségügyi vizsgálatok történnek
– mondta a Világgazdaságnak Karvázy Attila, a Magyar Optikus Ipartestület (MOI) elnöke. Az optikai üzletekben kereskedelmi alkalmazottak, optikusok, egészségügyi szakdolgozók (op­­to­metristák) és szemorvosok is dolgoznak. Az utóbbi két területen dolgozók többsége már megkapta a védőoltást.

A MOI elnökétől kapott tájékoztatás szerint januárban még óvatosan keresték fel az üzleteket azok, akiknek problémájuk van a látásukkal. A digitális oktatás elterjedése miatt növekedhet a kékfény-szűrővel ellátott látásjavító eszközök forgalma. Sokkal több fiatal keresi fel az optikákat, mint két-három éve. Viszont a költések visszafogottak, egy szemüvegre jellemzően 20-50 ezer forintot szánnak a vevők, akiket az üzletek egyszerre több akcióval is próbálnak becsábítani. Bár közeleg a tavasz, és egyre több a napsütés, a napszemüvegpiac attól függően alakul majd Karvázy Attila szerint, hogy mikor és mennyire nyithat az ország, merre mehetnek nyaralni az emberek.

A webshopok ráadásul erős versenytársai a szaküzleteknek, és egyre több vásárlót vesznek el. A multikkal együtt mintegy 1200 optika üzemel Magyarországon, ebből hálózatban körülbelül 200-220. Az üzletek többségét családi mikro- és kisvállalkozások működtetik, a szektorban 13-14 ezren dolgoznak

– ismertette a szakember.
Felidézte, hogy a hazai optikai szektor tavaly, a pandémia kitörésének évében járt nagyon lent és nagyon fent is.

Az üzletek forgalma az egy évvel korábbitól 20-30 százalékkal maradt el, de a boltok a másfél-két hónapos boltzár ellenére is jól teljesítettek. Tavaly március közepéig még egészen szépen alakult az év, ám ekkor le kellett állítani a szemvizsgálatokat.

Az 1200 optikai üzlet zöme zárva volt, csak az ügyeletes rendszer működhetett. Többségük a másfél hónapos kényszerszünet után, májusban nyithatott újra, és jól vészelték át a koronavírus-járvány nyomán kialakult helyzetet, jellemzően túlélték a válságot. Az ipartestület információi szerint nyolc-tíz bolt zárt be végleg, de ezek zömét olyan nyugdíjaskorúak vezették, akik már egyébként is fontolgatták a visszavonulást.

A nagy bevásárlóközpontokban lévő hálózatokat a forgalom kiesése mellett a bérleti díjak kifizetése is érzékenyen érintette.

A bérlők általában két megoldást tudtak igénybe venni, a díjak mérséklését, felezését arra az időre, amíg az üzlet zárva volt, illetve a bérleti díjak év végéig halasztott fizetését. Az októberi Látás hónapja és a novemberi Látni és látszani kampány iránt is mérsékeltebb volt az érdeklődés, főleg mert szigorúbbá váltak a szemvizsgálatok feltételei.
A humánerőforrást firtató kérdésre Karvázy Attila elmondta, hogy volt fluktuáció, hiszen a tavalyi boltzár idején sor került elbocsátásra és arra is, hogy egyes dolgozókat átjelentettek két-, négy- vagy hatórás munkaidőre. Emellett az újranyitáskor sokan nem mentek vissza ugyanabba az üzletbe dolgozni. De van elég optikus, az optikában nem jellemző a munkaerőhiány.
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán évente húsz-harminc optometrista kap diplomát. A szakmán belül persze van átrendeződés, és a magasabb külföldi bérek is elcsábítanak néhány szakembert.

Forrás: Világgazdaság

 

 

 

Megosztás.

Leave A Reply