A látásmegőrzés és a szem egészséges működésének támogatása

0

A látásmegőrzés és a szem egészséges működésének támogatásaAz utóbbi években a szemészeti kutatások között kiemelkedő helyet foglalnak el a szem egészséges működése érdekében végzett klinikai vizsgálatok, melyek arra irányulnak, hogy a táplálékkiegészítők, vitaminok és mikroelemek pótlása hogyan segíti az egészséges látás megőrzését.

A probléma azért került a kutatások fókuszába, mert a fejlett társadalmakban, a 65 év feletti korcsoportban a visszafordíthatatlan látásromlás (vakság) kialakulásának leggyakoribb oka az időskori makuladegeneráció (Age-Related Macular Degeneration – AMD). Magyarországon mintegy 6000 új esetet regisztrálnak évente. Az AMD okát pontosan nem ismerik, az oxidatív stressz szerepét, azaz a szabadgyökök retinakárosító hatását valószínűsítik.

Szabadgyökképződés a szemben – mit jelent az oxidatív stressz?

Életünk során szervezetünkben – így a szemünkben is – az intenzív anyagcsere-folyamatok melléktermékeként szabadgyökök és reaktív oxigénszármazékok keletkeznek (H2O2, iO2, NO, ONOO). Számos külső tényező (pl. stressz, dohányzás, levegőszennyezés, UV-fény) is gyökképződést okoz. Bár a normál immunválasz során ezek az aktív molekulák fontosak az idegen anyagok eliminálásában, de túlzott jelenlétük sejtkárosító hatású. A szabadgyökfelesleg inaktivizálását egy „sokszereplős” bonyolult antioxidáns védelmi rendszer biztosítja. (1. ábra) Optimális esetben a gyökképződés és a gyöksemlegesítés egyensúlyban van, az egyensúly megbomlása, eltolódása eredményezi az oxidatív stressz folyamatát, mely végül sejtkárosodáshoz, működészavarhoz vezet.

optikai-magazin-optometria-latasmegorzes-es-a-szem-egeszseges-mukodesenek-tamogatasa

1. ábra – Az antioxidáns védelmi rendszer felépítése

Antioxidánsok a szemben – nem csak vitaminok!

Az antioxidánsok olyan anyagok, melyek meggátolják a szabadgyökök képződését, illetve megkötik a feleslegben képződött szabadgyököket. (2. ábra) A köztudatban elsősorban mint vitaminok ismertek, főképp az A-, C-, E-vitaminok, de számos más anyag is ide sorolható.

Endogén – a szervezetben jelen lévő –antioxidánsok  Exogén – táplálékkal bevitt – antioxidánsok
Enzimek: glutation (S), glutation-peroxidáz (Se) Karotinoidok: Xantofillek: lutein, zeaxantin
szuperoxid-diszmutáz „SOD” (Cu, Zn), kataláz Karotinok: béta-karotin
Nyomelemek: Zn, Cu, Se
Vitaminok: A, C, E Vitaminok: A, C, E

2. ábra – Az antioxidánsok

A szervezetben termelődő, ún. endogén antioxidánsok biokémiai folyamatokat katalizáló enzimek vagy koenzimek. A leggyakoribbak a ként (S) tartalmazó glutation, a szelént (Se) tartalmazó glutation-peroxidáz, a rezet (Cu) és cinket (Zn) tartalmazó szuperoxid-diszmutáz és a katalázok. Közös tulajdonságuk, hogy aktivitásukhoz a fent említett ásványi anyag és nyomelem-kapcsolódás (Se, Cu, Zn) feltétlenül szükséges. Szerepük a szuperoxid és a hidrogén-peroxid semlegesítése.
Az exogén antioxidánsok olyan növényi hatóanyagok, melyeket szervezetünk nem képes saját maga „de novo” előállítani, így kívülről, a táplálkozással kell felvennünk őket. A karotinoidok jellegzetes színűek (sárgák, vörösek). Hosszú láncuk számos kettőskötést tartalmaz, mely az antioxidáns-kapacitásért felelős. Egyes tanulmányok gyulladáscsökkentő hatásukról is említést tesznek.
A xantofillek fotokémiai tulajdonsága az, hogy elnyelik a káros, rövid hullámhosszúságú (kék) fényt. Szervezetünkben a legnagyobb mennyiségben a retinában találhatók meg, sajátos elrendeződésben. Az éleslátás helye (sárgafolt, macula lutea) is innen kapta a nevét. Itt a legnagyobb koncentrációban a csapokban a zeaxantin, míg a periféria felé a növekvő számú pálcikákban a lutein található. A xantofillek alkotják a retina makuláris pigmentjét, mely a retinális pigment epitel (RPE) egészséges működését biztosítja, de a képalkotást is javítják: csökkentik a kromatikus aberrációt (javul a képminőség), valamint csökkentik a szóródást (ezáltal csökken a „glare”) is. A lutein legjobb táplálékbeli forrásai a sötétzöld, leveles zöldségek, a kelkáposzta, spenót, brokkoli, kelbimbó, fejes saláta, sütőtök, cukkini. A zeaxantin legnagyobb mennyiségben a fentieken kívül, a kukoricában és a citrusfélékben található meg. A karotinoidok másik nagy csoportjából, a karotinok közül a β-Karotin emelendő ki. Jelentősége, hogy az A-vitamin prekurzora (előanyaga). A retinában önmagában csak igen kevés található. Antioxidáns hatású.

A sárgarépában, tökben van nagy mennyiségben.
Köznapi értelemben „klasszikus antioxidánsok” a vitaminok közül az A-, E- és a C-vitamin.
A zsíroldékony A-vitamin a fototranszdukcióban vesz részt.

Előanyaga a korábban említett β-karotin. Az E-vitamin a szabadgyöktermelődést gátolja, zsíroldékonysága révén a sejtmembránok védelmében vesz részt. A legnagyobb koncentrációban a retinális pigmentepitelben (RPE-ben) található, ennél kevesebb a fotoreceptorokban, legkevesebb a retina többi részében van. Mennyisége a retinában a hatodik életévtizedig nő, utána csökken (ez egybecseng az AMD előfordulásával is). A vízoldékony C-vitamin a retinában viszonylag nagy mennyiségben van jelen. Az E-vitaminnal szinergizmusban: az E-vitamingyökök visszaalakulását segíti.
Friss tudományos kutatások, a retina élettanának további vizsgálata igazolták a fentieken kívül az esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavak jótékony szerepét is az antioxidáns folyamatok támogatásában. Így az ω-3 zsírsavak közül a docosahexansav (DHA) és az eicosapentansav (EPA) a fotoreceptorok sejtmembránjában a rodopszin-regenerációért felelős, de fontos szerepük van a jelátviteli folyamatokban, valamint gyulladásgátló és érújdonképződést-gátló hatásuk is van.

Az oxidatív stressz és következményei

A szemünkben magas oxigénigénye és intenzív oxigénfelhasználása miatt az oxidatív stresszre legérzékenyebb struktúra a retina. Károsodása nemcsak szerkezeti változást, hanem a nagyfokú funkciócsökkenéssel az életminőség kifejezett romlását eredményezheti. A makuladegenerációnak két típusa van: a száraz és a nedves típusú sárgafolt-elfajulás. A károsodás az éleslátás helyén alakul ki, így a központi látás romlik, a széli-perifériás látás nem érintett. Romlik az olvasási képesség is. A makuladegenerációt meggyógyítani jelenlegi ismereteink szerint sajnos nem lehet. A betegség kialakulásának legfontosabb ismert rizikófaktorait az alábbi felsorolás foglalja össze.

Az időskori makuladegeneráció ismert kockázati tényezői
Az egyén által nem befolyásolható tényezők
  • életkor (idős kor)
  • nem (női)
  • rassz (kaukázusi)
  • szemszín (világos)
  • genetikai háttér (egyenes ági családtag)
Az egyén által befolyásolható tényezők
  • dohányzás (4-szeres növekedés)
  • életmód, táplálkozási szokások
  • mikrotápanyagok hiánya
  • tartós stressz
  • elhízás (sport hiánya)
  • intenzív, tartós UV-fényhatás

Láthatjuk, hogy bizonyos tényezőket nem tudunk befolyásolni (pl. bőrszín, nem, szemszín), de számos kockázati faktor – részben tudatosan – befolyásolható. Így a mennyiségileg és minőségileg is helyes táplálkozás, egészséges életmód (sport), valamint a dohányzás elhagyása már önmagában is csökkentheti az AMD (és számos más betegség!!!) kialakulásának kockázatát. A UV-fény elleni védelem – megfelelő védőeszközökkel – hasonlóan fontos.

Összefoglalás

„Szemsors-rontó világunkban” az antioxidáns rendszer alkotóelemeinek összehangolt működése fontos szerepet tölt be a retina élettanában, a látás megőrzésében. Hiányuknak szerepe lehet az AMD kialakulásában és progressziójában. Mivel nagy részüket a szervezet saját maga felépíteni nem tudja (exogén antioxidánsok, nyomelemek, esszenciális telítetlen zsírsavak), és a természetes táplálék-felvétellel a szükséges mennyiséget nem tudjuk fedezni, szükséges mértékű bevitelük speciális táplálékkiegészítők szedésével biztosítható.
A több külföldi – nagyszámú beteg bevonásával elvégzett – vizsgálat eredményei alapján összeállított, megfelelő összetételű táplálékkiegészítők, modern „szemvédő vitaminok” már Magyarországon is elérhetők.

ÁBRA FORRÁSA: ORVOSTOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE XXII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

SZERZŐ: DR. HAKLIK EDINA

Megosztás.

Comments are closed.