Beszámoló a pontszerző előadásokról

- Myopia Menedzsment

2024. 04. 06-án a Magyar Optikus Ipartestület MYOPIA Menedzsment címmel pontgyűjtő képzést szervezett, melynek célja a témakörrel kapcsolatos jelenlegi tendenciák megismerése volt. Már a szervezés során fontos volt az újszerű megközelítés, mely szerint a gyakorlatban hasznosítható tudással távozzanak a résztvevők, illetve hogy megismerhessék a myopia menedzsmentjével kapcsolatos jelenlegi lehetőségeket, valamint a szemész szakorvos és az optometrista kollégák tapasztalatait a metódusok sikerességéről.  A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy a gyakorlatban hasznosítható tudásanyaggal bővítse a résztvevő optometristák ismereteit, illetve hogy az aktualitásokat tükröző statisztikákat és tendenciákat ismerjünk meg a legelterjedtebb szemészeti eltérésről, mely jelenleg már 2.6 milliárd embert érint. 

Dr. Tapasztó Beáta már számos alkalommal bizonyította a bizalmát az optometristák felé, jelenleg is aktívan részt vesz a képzésükben is és a program első előadójaként ismertette hallgatóival a myopia menedzsment három fontos védelmi vonalát. A legelső a kialakulás megelőzése a rizikófaktorok ismeretében (etnicitás, nem, felmenők myopiája, születési körülmények) és a páciensek ellátása a megfelelő életmódbeli tanácsokkal. A második fontos szempont a premyopia szoros monitorozása a genetikai, továbbá az életmódbeli tényezők figyelembevételével, kiemelve a sok beltéri és olvasással vagy digitális eszközzel eltöltött időt. Ezzel kapcsolatosan az előadás során megismerhettünk egy nagyon hasznos oldalt, mellyel a páciensek tájékoztatása során tudunk egy kissé „a jövőbe látni”, hiszen a megadott adataik alapján egy diagrammal tudjuk szemléltetni a rövidlátásuk progressziójának lehetséges kimenetelét. A bulbushossz növekedés szoros megfigyelése a myopia progresszió megfigyelésének egyik alappillére, melyet a harmadik védelmi vonal esetén mindenképpen fontos végezni. A myopia progressziójának csökkentése, a szemész szakorvosok és az optometristák közös felelőssége és kiemelten fontos, hiszen már 1 D csökkentés is 40%-kal mérsékli a myop maculopathia és a látásromlás kialakulását. Jelenleg optikai, farmakológiai és nagyon erősen indokolt esetben sebészi, eljárások elérhetőek, de a legtöbbször a terápiák kombinációi a leginkább célra vezetőek.

Dr. Horváth Hajnalka előadása már kifejezetten a myopia progresszió optikai kontrolljára fókuszált, melyben bemutatta a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján végzett kutatás eredményeit. A D.I.M.S. technológiájú lencséket használva, a 4 és 16 év közötti korosztályban történt a kutatás, melyben a myopia progressziós változásait figyelték 1 év alatt (szférikus ekvivalens dioptria és bulbushossz méréssel) és ezen felül a páciensek szemüveglencse viselési szubjektív tapasztalatait. Mindezt az irodalmi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a technológia egy ígéretes, non-invazív terápiás lehetőségnek bizonyult számukra is a myopia progresszió lassítása céljából és további, nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek.

Dr. Domsa Patrícia számos nemzetközi szemészeti konferencián megszerzett kincset érő tudását osztotta meg hallgatóival ismét, előadását pedig egy nagyon hatásos összefoglaló nyilatkozattal kezdte, amely kijelölte szakmai állásfoglalásának irányát, mely szerint a myopia kontrollal foglalkozni kell és muszáj használni a rendelkezésünkre álló eszközöket, valamint adott esetben ezek kombinációt. A szemész szakorvosi és az optometriai munka a témában szorosan összefonódik és a saját páciensei körében végzett megfigyelései alátámasztják a D.I.M.S. lencsékkel történő munka eredményeit, eltéréseket pedig az asztigmiával összefüggésben tapasztaltak csupán, így az további kutatásokat indokol. 

Dr. Schvöller Mónikaszintén asaját vizsgálati tapasztalatairól számolt be hallgatóinak, egyrészt a myopia kontroll eszközének kiválasztásával kapcsolatban (optikai vagy farmakológiai), illetve ezek megszokásáról mesélt. Praxisában a szemüveglencsével történő progresszió lassítás a leggyakoribb és ennek a legjobb a fogadtatása. Gyermekszemészként természetesen mindig cycloplegiaban írja fel az első szemüveget és ugyan vannak esetek, amikor a következő alkalommal is így ellenőriz, de indokolatlanul nem terheli ezzel pácienseit. A jó kommunikációt kulcsfontosságúnak tartja, hiszen sokszor gyermekek első szemüvegéről történik egy meghatározó döntés. Elmondta, hogy fontosnak véli az optometristákkal való együttműködést az ellátórendszer kapacitásai miatt, hiszen sok esetben a szűrést nagyobb merítéssel tudják végezni.

Dr. Fedeles Máté pszichiáter szakorvos hallgatóit a sikeres kommunikációhoz és a hatékony munkához szükséges tanácsokkal látta el a formabontó, rendkívül színes előadása során, melyek a gyakorlatban könnyen hasznosíthatóak. A hatékony kommunikációs eszközök birtokában jelentősen növelhetjük pácienseink elégedettségét, együttműködési hajlamukat és így a vizsgálati szituáció sokkal kevesebb stresszel jár mindkét félnek. Fontos optometristaként tudatosan tenni azért, hogy elkerüljük a kiégést és ha jelenlétünk, valamint kommunikációnk tudatos, időhatékonyabban tudjuk dekódolni pácienseink panaszait. Az előadás során rendkívül szemléletes példa volt az internetes tájékozódás témaköre. Amikor a világhálóról összegyűjtött információkkal érkeznek hozzánk, hajlamosak vagyunk optometristaként mérgelődni, viszont ha megdicsérjük az egészségtudatos viselkedést, sokkal nyitottabb kommunikációs környezetet biztosítunk, ahol páciensünk a valós panaszait bátrabban megosztja majd velünk és a későbbiekben inkább minket fog választani információforrásként, mert empatikusan viselkedtünk irányába. 

Erdélyi Gabriellaelőadása egyfajta summája is lehetne az előadásoknak, hiszen a myopia management összes lehetőségét bemutatta. A kontaktlencsével elért eredmények ismertetése talán nagyobb bátorságot ad az illesztőknek, mert sok esetben a gyermek számára előnyös, ha például sporttevékenységei során sem nélkülözi a myopia kontrollt, ilyenkor ez a megoldás a legkényelmesebb és a legbiztonságosabb. Gyermekek esetében azt a legfontosabb mérlegelni, hogy a kontaktlencse kisgyermekkorban történő használata vagy a myopia progresszió kontrolljának elmaradása okoz nagyobb károkat és a megfelelő terápiát ezek mentén szükséges kijelölni. Fontos figyelembe venni, hogy a 8 év körüli gyermekek felelősségteljesebbek, mint a kiskamaszok, így érdemes megfontolni az illesztést az ő esetükben is.

Tóta Csaba a megfelelő keretajánlásra hívta fel hallgatói figyelmét az előadása során, hiszen a lencsék értékesítése mellett azok adaptálása is kulcsfontosságú. A gyermekek morfológiai sajátosságai nehezítik a dolgunkat, de nagyon sok keretforgalmazó kínál már szakmai szempontból és esztétikailag is kiváló megoldásokat. Irányítanunk kell apró pácienseinket és szüleiket is, hiszen sok múlik azon, hogyan kerül a lencse a gyermek szeme elé. Szélsőséges esetben a terápia hatását lenullázhatja a rossz keretajánlás, fontos a szülőkben és a szemüveget viselő gyermekben is tudatosítani, hogy ez elsősorban egy gyógyászati segédeszköz, nekünk szakembereknek pedig kiemelten kell figyelni a méretre, dőlésre és a szemtől mért távolságára is. 

Szabó Krisztiánoptometristaként3 gyermekszemész mellett dolgozik és ez egy igazán üdítő példa a szemorvos és az optometrista együttes munkájára, ebből adódóan pedig szinte az összes már ismerten myop vagy myopia kontrollra érkező páciens átmegy a kezei között. Tapasztalataira alapozva, kihangsúlyozta, hogy a legfontosabb dolog a vizsgálat megkezdése előtt a pontos, részletes anamnézis felvétele, az előző dokumentációk átnézése, mert ezek mind lényeges és hasznos információval bírnak a vizsgáló számára. Kihangsúlyozta, a myopia kontroll során az egyik legfontosabb tényező a szem hossztengely növekedésének a megakadályozása és ennek a tényezőnek a folyamatos mérése, kontrollálása. A vizsgálat során a gépi refrakció segítségével és a szubjektív válaszokkal felállított korrekció lekontrollálására a legjobb, legpontosabb eljárás a statikus skiaszkópia. Az előadás gerince a statikus skiaszkópiába adott egy igazán érthető, világos betekintést szemléletes példákkal és minden bizonnyal sok kollégában felkeltette az érdeklődést a skiaszkópia tudományának elsajátítására, azok számára, akik pedig még mindig kissé nehezen tudják elképzelni mindezt a gyakorlatban, előadónk bemutatott egy skiaszkópia szimulátor oldalt is.

Lendvai-Vass Katalin optometristaként munkája során gyerekszemész szakorvosokkal szorosan együttműködve dolgozik és rendszeresen segít jótékonysági céllal szervezett szűrővizsgálatok során is. Szemléletes előadásában kitért azokra a szűrési módszerekre és kommunikációs fogásokra, amelyek segítik az optometristákat a kompetenciáik mentén a lehető legbiztonságosabb korrekciós stratégia kiválasztásában, illetve annak megítélésében, ha indokolt a szemész szakorvos bevonása. Kulcsfontosságú az optometristák szerepe a látásélesség szűrése és a szülők edukációja során, hiszen egy korai diagnózis meghatározó minden páciensnél a myopia későbbi menedzsmentjével és kontrolljával kapcsolatban.

Polgár József Péter előadása során egy kifejezetten európai közösségre fókuszáló, myopia progresszióval kapcsolatos kutatást ismertetett, melyet a Lipcsei Civilizációs Betegségek Kutatóközpontjában 2014-ben indítottak. Jelenleg a projektnek 1907, 4 és 17 év közötti gyermek résztvevője van és biometriai paramétereik hosszútávú rögzítésével (szemtengelyhossz, szaruhártya-középvastagság, szaruhártya görbület, szemlencse-vastagság, fénytörési állapot) a tanulmány eredményei segítenek a látásgondozásban résztvevő szakembereknek megállapítani, hogy a páciensek számára a miópia menedzsment szakmailag indokoltnak tekinthető-e vagy sem. Megismerhettük az előadás során a kutatás eddigi eredményeit és az ehhez hasonló tudományos értekezések ismeretének fontosságát, hiszen minél több ehhez hasonló kimutatást tanulmányozunk, annál naprakészebbé tudjuk tenni optometriai tudásukat.

Az előadóink színes csokorba szedték tudásuk legjavát és mindenkinek szívből köszönjük, hogy ismereteikkel támogatták a kollégák szakmai fejlődését. Abban mindannyian egyetértettek, hogy szükséges egy jól kialakult rendszer gyermekszemész és optometrista között, hiszen így több embert tudunk megfelelő ellátásban részesíteni, ami pedig közös felelősségünk. A bulbushossz (AL) mérés megfelelő módszer a terápia eredményeinek követésére és emellett a skiaszkópia mindig segítségünkre lesz, hogy önmagunkat ellenőrizzük. A lehetőségek adottak, tanulással és tájékozódással pedig nyitni tudjuk a saját kompetenciánkat és a pácienseink körét is. 

Kiemelten fontos célunk az Optometrista Szekcióval egy olyan szakmai környezet kialakítása, ahol bátran és szabadon lehet kérdezni, mert segítjük egymás fejlődését.

Jó tanulást kívánunk mindenkinek!

Hasznos linkek:

https://www.aao.org/education/interactive-tool/retinoscopy-simulator

https://bhvi.org/myopia-calculator-resources/

Képek a képzésről ITT.