OPTIKA 2026 Portorož
A Društvo Očesnih Optikov Slovenije (DOOS) egy olyan szlovén szervezet, amely az optikus, valamint az optometrista szakembereket fogja össze és a szakma fejlesztése érdekében képzéseket, rendezvényeket szervez. 2026. március 13. és 14. között Portorožban került megrendezésre a szervezet éves konferenciája, amely az adriai régió egyik legfontosabb szakmai eseménye. Matic Vogrič, a szervezet elnökének szavait idézve: “A DOOS éves konferenciáján, a tudás találkozik a tapasztalattal, a szakértelem az inspirációval és az emberek találkoznak az emberekkel. Két nap alatt előadások, gyakorlati workshopok és beszélgetések segítségével testközelből ismerhetjük meg az optikusok, az optometristák és a szemészek mindennapjait és megoszthatjuk a gyakorlatban valóban működő jó gyakorlatokat. Az esemény mindenkinek szól - azoknak, akik most lépnek be a szakmába és azoknak is, akik évtizedek óta alkotják. Az új ismeretek mellett élménydús társasági életre, tengerparti kapcsolatépítésre és néhány kellemes meglepetésre is lehetőség nyílik majd.”
Molnár Judit Eszterrel és Kovács Györggyel azért látogattunk el a konferenciára, mert mindhárman fontosnak tartjuk a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését és megfigyelését, hiszen az Optometrista Szekcióban végzett munkánkhoz elengedhetetlen a naprakész tájékozottság és a hasznos szakmai információk megszerzése. A Portorožban szerzett tapasztalataink, benyomásaink és a jövőre vonatkozó terveink az alábbi beszélgetésben olvashatóak.
Milyen célokkal érkezett a Magyar Optikus Ipartestület és az Optometrista Szekció a konferenciára és mennyire sikerült ezeket megvalósítani?
M. J.: Alapvetően én két szerepben voltam jelen, egyrészt a saját cégemmel, másrészt a szekciós munkám során gyakran elfog a kíváncsiság, „hogy van ez külföldön?” És mivel sokat utazom a régióban, jól látom, hogy a magyar optometristáknak bizony nincs oka panaszra.
K. Gy.: Érdeklődéssel és kíváncsisággal érkeztem Portorožba. Szerettem volna megismerni, hogy egy, a hazainál kisebb optikai piaccal rendelkező szomszédos országban hogyan működnek a vállalkozások, miben különbözik a helyzetük a magyarországi viszonyoktól és milyen kihívásokkal, illetve előnyökkel találkoznak.
I.A.: Fontos számunkra az Optometrista Szekcióval a folyamatos nemzetközi kitekintés, hiszen gyakran hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magyarországi szakmai problémák egyediek. A valóságban azonban sok más ország is hasonló szakmai és piaci kihívásokkal néz szembe. A tapasztalatok megosztása, valamint az egymástól való tanulás és inspirálódás ezért különösen értékes.
Születtek-e a kongresszus során olyan új kapcsolatok vagy együttműködési ötletek, amelyek a hazai szakma számára is értékesek lehetnek?
M. J.: Mindenképp. Nagyon szeretnénk, ha a jövőben nemzetközi előadásokat is hívhatnánk a MOI Akadémiára és ha nyitottan fogadnánk az angol nyelvű előadásokat.
K. Gy.: Igen, és ezeket szeretnénk elhozni a magyar optometristáknak is.
I. A.: Én megismertem Dr. Matjaž Mihelčič optometristát, a European Council of Optometry and Optics (ECOO) korábbi elnökét, aki rendkívül nyitott és inspiráló személyiség benyomását keltette. Hosszasan beszélgettünk arról is, hogy milyen közös projektek járulhatnának hozzá a szakma fejlődéséhez a jövőben.
A konferencia tapasztalatai alapján milyen üzenetet fogalmaznátok meg a magyar optometristák számára? Milyen fejlődési irányok látszanak a szakma jövőjében?
M. J.: A kompetenciahatárok egyre tisztábbak és átláthatóbbak. Ha ezeket tisztelettel és alázattal betartjuk, számos lehetőségünk nyílik a szűrésre és a vizsgálatok végzésére. Folyamatos szakmai fejlődéssel pedig valódi szakmai tartalommal tudjuk megtölteni ezt a szerepkört.
K. Gy.: Számos területen kedvezőbb a magyar optometristák helyzete, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor egy másik, a miénknél korlátozottabb példával szembesülünk.
Születtek-e a kongresszus során olyan új kapcsolatok vagy együttműködési ötletek, amelyek a hazai szakma számára is értékesek lehetnek?
M. J.: Mindenképp. Nagyon szeretnénk, ha a jövőben nemzetközi előadásokat is hívhatnánk a MOI Akadémiára és ha nyitottan fogadnánk az angol nyelvű előadásokat.
K. Gy.: Igen, és ezeket szeretnénk elhozni a magyar optometristáknak is.
I. A.: Én megismertem Dr. Matjaž Mihelčič optometristát, a European Council of Optometry and Optics (ECOO) korábbi elnökét, aki rendkívül nyitott és inspiráló személyiség benyomását keltette. Hosszasan beszélgettünk arról is, hogy milyen közös projektek járulhatnának hozzá a szakma fejlődéséhez a jövőben.
A konferencia tapasztalatai alapján milyen üzenetet fogalmaznátok meg a magyar optometristák számára? Milyen fejlődési irányok látszanak a szakma jövőjében?
M. J.: A kompetenciahatárok egyre tisztábbak és átláthatóbbak. Ha ezeket tisztelettel és alázattal betartjuk, számos lehetőségünk nyílik a szűrésre és a vizsgálatok végzésére. Folyamatos szakmai fejlődéssel pedig valódi szakmai tartalommal tudjuk megtölteni ezt a szerepkört.
K. Gy.: Számos területen kedvezőbb a magyar optometristák helyzete, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor egy másik, a miénknél korlátozottabb példával szembesülünk.
I. A.: Én azt szeretném, ha minden kollégában tudatosulna, hogy a magyar optometria helyzete talán nem is olyan kedvezőtlen, mint ahogyan azt a mindennapi tapasztalataink alapján gyakran gondoljuk. Ugyanilyen fontosnak tartom azt is, hogy végre magunk mögött hagyjuk azt a szemléletet, amely szerint a látásvizsgálatnak szükségszerűen ingyenes szolgáltatásnak kell lennie, mivel ezen a téren elmaradásban vagyunk a nemzetközi trendekhez képest.
Az optometrista-képzés és a továbbképzés területén láttatok-e olyan nemzetközi példákat, amelyek inspirációt adhatnak a magyar képzési rendszer fejlesztéséhez?
M. J.: A funkcionális optometria már több országban megjelent, mint az alapképzés része. A magyar képzésbe is próbáljuk beilleszteni, egyelőre a meglévő tanmenet keretei közé, de reméljük a jövőben külön tantárgy része is lehet.
I. A.: Pénteken az egyik előadást Prof. Dr. Anna Nagl tartotta, aki az Aalen University of Applied Studies képviseletében és az intézmény dékánjaként volt jelen. Az a tudatosan szervezett, magas színvonalat képviselő és szenvedélyes hozzáállás, amivel ő az ottani Msc. szintű optometriai képzést képviseli, minden szakmabelinek motiváló lehet és szívből ajánlom, hogy akinek lehetősége nyílik, hallgassa meg az előadását.
Volt-e olyan előadás vagy kutatás, amely különösen érdekes volt számotokra akár a magyarországi, akár a külföldi optometria szempontjából?
I. A.: Igen! Nekem különösen érdekes volt, amikor Dr. John P. Lowery professzor, a Pacific University of Oregon pedagógus-mesterfokozattal rendelkező optometristája előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a látásfunkciók - így a binokuláris látás és más vizuális készségek - szerepe a tanulási folyamatokban milyen lényeges, különösen gyermekek esetében és a későbbi életpálya vonatkozásában. Ehhez kapcsolódva említette azt a klasszikus amerikai vizsgálatot is (Berman, 1989), amely a San Bernardino fiatalkorú fogvatartási intézményben végzett látásellátás tapasztalatait és klinikai kutatását mutatja be. Ebben a programban annak idején optometriai szűréseket végeztek el a fiatal elkövetők között és a vizsgálat arra világított rá, hogy a látásproblémák - köztük a funkcionális zavarok - gyakoriak ebben a populációban és ezeknek a rehabilitációra gyakorolt hatását is vizsgálták. A tanulmány arra utal továbbá, hogy a megfelelő optometriai tevékenység szerepe nem csupán az ellátás javításában, hanem akár a viselkedési kimeneteket érintő hosszabb távú hatásokban is fontos lehet, amiből mi a szemléletformálás és a prevenció szerepére vonatkozóan is meríthetünk tanulságokat.
Milyen hangsúlyt kapott az előadásokban a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák szerepe az optometriában?
I. A.: Prof. Dr. Anna Nagl pénteki előadása kifejezetten erre a témára fókuszált és azt mutatta be, milyen lehetőségeket kínálhat a mesterséges intelligencia az optometriai gyakorlatban, különösen a szűrések területén. Az optikai szaküzletek praxisaiban készített funduskamerás felvételek vagy OCT-vizsgálatok esetében az MI-alapú rendszerek támogathatják a képek és adatok elemzését, ezeket a fejlesztéseket pedig jelenleg kifejezetten olyan gyakori kórképek felismerésének segítésére fejlesztik, amelyek vezető okai a csökkentlátásnak, mint például a glaucoma, a diabetes retinopathia vagy az időskori maculadegeneratio. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek hosszabb távon hozzájárulhatnak az ellátás hatékonyságának javításához a betegségek korábbi felismerésén keresztül, ami pedig elősegítheti a páciensek időben történő szakorvosi ellátásba irányítását. Az előadásban bemutatott példák szerint az MI képes lehet a felvételeken a gyanús területek kiemelésére és bizonyos esetekben kockázati jelzéseket is adhat, ezzel támogatva a szemész szakorvosok döntéshozatalát, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a végső döntés minden esetben a vizsgálatokban résztvevő szakembereké és nem az algoritmusoké.
Mennyire tükrözte a konferencia programja a jelenlegi és a jövőben várható optometriai trendeket?
M. J.: Szinte helyettünk beszéltek az előadások. De ahogy már korábban írtam, csak azokat tudja megszólítani, akik nyitottak az új tudás befogadására és hajlandóak fejlődni.
I. A.: Én nagyon örülnék, ha a globális optometriai trendek ugyanazt a pozitív, támogató, a kollégák közötti együttműködést és a páciensekkel szembeni partnerszemléletet tükröznék, mint amit a kiállításon tapasztalhattam.
Melyek voltak számotokra a konferencia legemlékezetesebb vagy leginspirálóbb pillanatai?
M. J.: Számomra - és most kicsit a szakmai fókusztól elrugaszkodva - a csapatok és emberek közti nyitottság. A szekcióban is azért dolgozunk, hogy megmutassuk, mindegy ki melyik cégnél dolgozik, akár a képzés, akár a szórakozás területén nyithatunk egymás felé. „ A tudás márkafüggetlen”
K. Gy.: A nyitottság és az őszinteség, valamint a beszélgetések, a tapasztalatcserék rávilágítottak arra, hogy jó helyen vagyunk, jó irányba haladunk a magyar optometria és az optikus üzletek helyzete cseppet sem rosszabb egy szomszédos ország üzleteihez képest.
I. A.: Számomra egyszerre volt motiváló és megható, ahogyan Prof. Dr. Hannu Laukkanen - a Pacific University of Oregon optometriai doktori iskolájának oktatója, az Aaleni Egyetem docense és az optometria emeritus professzora - előadásában egy korábbi hallgatójával, nevezetesen Illés Tiborral mutatta be az egyik tesztet. A bemutató célja az volt, hogy szemléltesse, mennyire informatív és hasznos lehet egy-egy, az optometrista által elvégezhető vizsgálat, miközben nem jelent jelentős költséget vagy különleges eszközigényt csak a megfelelő tudást és szempontrendszert a megfigyeléshez.
Milyen személyes és szakmai élményekkel gazdagodtatok az OPTIKA 2026 konferencián, Portorož városában?
M. J.: Az összes már említett élmény meghatározó volt és várom a következő alkalmat is.
K. Gy.: Ugyanazt a munkát, feladatot végezzük mindannyian az Optometrista Szekcióban, de mindhárman egy kicsit más szemszögből tekintünk a magyar optikus, optometrista vállakozásokra. Fontosnak tartom, hogy meg tudjuk vitatni az esetleges véleménykülönbségeket, más nézőpontokat és úgy gondolom, hogy mindig egy előremutató célt, irányt tudunk kitűzni magunk elé.
I. A.: Nagyon élvezem a beszélgetéseket Molnár Judittal és Kovács Györggyel, mert bár ugyanannak a szakmának vagyunk a részei, minden alkalommal más megvilágításban látjuk a dolgokat. Az eltérő tapasztalataink és olykor ellentétes véleményeink mindig inkább kiegészítik egymást és ezekből a párbeszédekből gyakran születnek olyan ötletek, amelyek a jövő irányát is alakíthatják. Emellett különösen szeretem, hogy mindig van egy olyan pillanat, ami a szakmai diszkussziót kifejezetten emberi mederbe sodró, vidám történetünk vagy buli-ötletünk is születik, ami örök emlékké válik.
