Digitális világ, digitális optika

1. rész

Gyerekkoromban szüleim optikájában sok időt töltöttem, emlékszem, anyukám még eleinte kézzel, majd félautomata (sablonos) csiszológéppel készítette a szemüvegeket. Az első refraktométerrel pedig elindultak a látásvizsgálatok. Mindez 1994-ben történt. Azóta nagy fejlődésen ment át a szakma, a mai optometristák és látszerészek már a legmodernebb eszközöket, gépeket használhatják, melyek nagymértékben megkönnyítik a mindennapokat.

Modern világunkban vásárlóinknak egyre magasabb az igénye akár szemüvegvásárlás, akár látásvizsgálat terén. Keresik azt az optikát, ahol az átlagnál többet kapnak. Manapság az idősebb korosztály is okostelefont, tabletet használ és megtalálható valamelyik közösségi média felületen, így nem kizárólag a fiatalabbak fogékonyak a technikai újdonságokra.
Nekünk szakembereknek pedig szintén követnünk kell a digitális világ újításait.

Két olyan eszközre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek igaz régóta jelen vannak a szakmában, egyre nő a népszerűségük, ehhez képest még mindig nem elég széles körben elterjedtek. Vásárlói szempontból pedig igazi high-tech élményt ad a szemüvegvásárláshoz vagy a látásvizsgálathoz.  Az egyik a videócentráló rendszerek, melyek elsősorban a látszerészek munkáját segítik, de optometriai szempontból is ismernünk kell. Ha a felírt szemüveglencsét, rosszul illeszti a kolléga a keretbe, nem azt a látásélményt nyújtja, a vásárló pedig csalódott lesz. A másik nagyszerű eszköz már az optometristák „játékszere”, a digitális foropter, a látásvizsgálat jövője. 

A szemüveglencse gyárak régóta személyre szabhatóvá teszik termékeiket, hogy a szemüvegviselők minél pontosabb, könnyebben megszokható szemüvegeket kapjanak. A videócentráló rendszerek a szemüveglencsék még tökéletesebb keretbe illesztését teszik lehetővé.

Mit ér egy új szemüveg, ha annak használhatóságát rontja a lencsék pontatlan centrálása?

Nemzetközi statisztikák szerint a szemüveg viselését megnehezítő optikai tévedések kb. 40%-át a centrálási hibák teszik ki. A dioptria meghatározásának és a feljelölésnek is rendkívül pontosnak kell lennie, hogy a szemüveglencse a legjobb optikai tulajdonságot biztosítsa. A jelölési hibák rontják a binokuláris látást. A személyre szabott lencsék elterjedésével még jobban megnőtt a jelentősége. Elsősorban a látszerész feladata a centrálás, de fontos, hogy az optometrista is ismerje a helyes jelölés menetét, ugyanígy a különböző szemüveglencsék optikai tulajdonságait.
A videócentráló rendszerekkel rendkívüli pontossággal (tizedmilliméter) végezhető el ez a művelet, ugyanis a kézzel történő jelölés hátránya, hogy nem mindig pontos, nagy precízséget és gyakorlatot igényel. A manuális jelölés során a pácienssel szemben úgy kell elhelyezkedni, hogy az illesztő és a páciens nézővonala legyen azonos szintben. Az illesztési magasságot mindig a jobb és bal oldal külön- külön feljelölésével adjuk meg. A páciens először jobb szemével néz egyenesen előre az illesztő bal szemébe. Közben a páciens bal szemét le kell takarni, ilyenkor az illesztő jobb szeme is legyen becsukva. Ennek fordítottját elvégezzük a bal szem takarásával is. Ez a parallaxis hiba elkerülése miatt fontos. A jelölést végző látásélessége és kézügyessége szintén befolyásoló tényező, tehát több a hibalehetőség is.

A centráló rendszer segítségével fényképet készítünk a kiválasztott szemüvegkeretben a vásárlóról, egyenesen előre tekintés mellett. Ezután automatikusan a szemüvegkeret széleihez igazítja a méretezéshez szükséges vonalakat. Az illesztési magasságot BOX- rendszerben mérjük, ez a szemüvegkeret legmélyebb pontja és a feljelölt illesztési pont közötti távolság. A BOX- rendszert úgy képzeljük el, mintha a szemüvegkeret egy téglalappal lenne körülvéve, úgy, hogy a téglalap oldalai a keret széleit érintik. A videócentráló rendszerek és a csiszológépek is ezen az elven működnek. A fotó készítéséhez egy referenciakeretet (centírozó) kell felhelyeznünk a szemüvegre, amit a rendszer érzékel, de van referenciakeret nélküli készülék is. A legtöbb centráló rendszer egy kamerát használ, ezért az Lc távolság és Imre döntés megadásához még egy képet kell készítenünk oldal irányból. Létezik egyszerre 9 kamerát alkalmazó készülék is, így 180 fokos nézetet ad, nincs szükség külön oldal irányú fénykép készítésre. A páciensnek a kép elkészülése alatt néznie kell egy fixációt segítő virtuális világító pontot, melyek segítik kiküszöbölni az akkomodációt. A nagyfokú amertópia viszont befolyásolja a mérés eredményességét, ugyanis ezen személyek nem látják egyértelműen ezt a fixációs pontot.

A centráló rendszerek előnye, hogy figyelembe veszik azt, mikor a páciens fejtartása nem teljesen függőleges, hanem valamelyik irányba félre van döntve. Ezt segít kiküszöbölni a gép, de akár extrém mértékű oldalirányú fejbillentést is képes úgy kiértékelni, mintha vízszintes fejtartásnál készült volna a mérés. A rendszer korrigálja még a páciens oldal irányú fejfordítását is, mikor az alany nem teljesen szembe néz a kamerába, hanem kissé jobb vagy bal oldalra fordítja fejét.

A pupillák helyzetének feljelölése után a szemüvegkeret paramétereit kell megadni. Attól függően, hogy a szemüvegkeret fém, műanyag, damilos, vagy fúrt kell a BOX- rendszer mérővonalait beállítani. Fém kereteknél a mérővonalat a szemüvegkeret és a lencse közötti határvonalra kell állítani. A számítógép hozzáad egy előre beállított értéket, ami a nút feltételezett mélysége. A nút a szemüvegkeret belső részén található mélyedés, amibe a szemüveglencse lecsiszolás után illeszkedik. Mélysége a szemüvegkeret anyagától és kialakításától függ. Műanyag és damilos keretek esetében általában a nút mélységébe kell állítani a mérővonalat. Itt hibalehetőségként merül fel, ha a centrálást végző rosszul tippeli meg a mélységet. Fúrt szemüvegkereteknél, mivel azoknak nincs kerete viszonylag nehezen megítélhető a lencse széle, így a mérővonal beállítása nehézséget okozhat.

A Pd utáni legfontosabb paraméter az illesztési magasság. Ez a multifokális lencsékre jellemző leginkább. Ha túl magasra van csiszolva a multifokális lencse, akkor például autóvezetésnél a viselője a lencse átmeneti részén fog kinézni és távolra nem látja élesen az utat. Viszont, ha túl mélyre van csiszolva a lencse, akkor olvasáskor nagyon fel kell szegnie a viselőnek az állát. A videó- centráló rendszerek egyenes előre tekintés mellett végeznek feljelölést. Fontos még, hogy a páciens természetes fej- és testtartásban álljon, erre meg kell őt kérni. Az esetek nagy többségében ez nem kivitelezhető, mert a páciens nem mindig érti, mit is kellene tennie.

 

Mindez miért jó a vásárlónak? A hagyományos lencsefeljelölés helyett, egy exkluzív szolgáltatást kap, a „rajzoltak egy keresztet a lencsére” érzés helyett, ezért nő a bizalom az optikával szemben. Még pontosabban és precízebben elkészített szemüveg a legjobb látásélmény érdekében. 

Miért jó nekünk, szakembereknek? Gyorsabb és pontosabb, mint a manuális centrálás, így a bizonytalanabb kollégák is egyszerűen elvégezhetik a lencsék jelölését. Számítógépről vagy tabletről/iPad-ről is vezérelhetőek, használatuk egyszerű. Akár pár kattintással meg is rendelhetjük a szemüveglencsét a gyártótól, a mért értékek alapján, ugyanis az újabb centráló programok már online összeköttetésben vannak a lencsegyárakkal. 

Optometristaként is ismernünk kell ezeket a rendszereket, mert azon kívül, hogy felírjuk a megfelelő szemüveget, tisztában kell lennünk a lencsék feljelölésével. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy a vásárló visszajött pl. az új multifokális szemüvegével, mert nem látott vele megfelelően. Gondoljunk bele, egy szemüveg elkészítésében, van, hogy kettő, de lehet, hogy három szakember is részt vesz. Az optometrista felírja a szemüveget, az eladó kolléga értékesíti a keretet és a lencsét, a műhelyes pedig elkészíti. Panasz esetén pedig jó, ha minden kolléga tisztában van a teendőkkel. A dioptria ellenőrzése után, a lencsén lévő gravírjelekkel visszajelöljük a lencsét, hogy a páciens jó helyen néz-e keresztül. A szemüvegkeret adaptálásával - orrtámaszok igazítása (fém keretnél), Imre döntés, keret íveltség- a lencsék pozícióját megváltoztatva javultak-e a panaszai? Végső soron a vizsgálóban a szemüvegfelírás ellenőrzése történik. A videócentráló rendszerek előnye, hogy a mért adatokat el lehet menteni és ki is lehet nyomtatni, ez alapján bármelyik kolléga könnyen vissza tudja ellenőrizni a szemüveget. Amennyiben szükséges a szemüveglencsék gyártó általi vizsgálata is, a programban tárolt adatokat elküldhetjük feléjük. Manuális jelölésnél a demólencsére rajzolt illesztő kereszt helyzetét csak akkor tudjuk felülvizsgálni, ha azok rendelkezésünkre állnak. A legtöbb esetben ugyanis senki sem tartja meg ezeket a lencséket vagy nem jegyzi fel milyen adatokat mért.

Összességében elmondható, hogy a centráló rendszerek az optikában dolgozók munkáját nagyban megkönnyítik, hiszen egyetlen fénykép készítésével és kiértékelésével minden adatot megkapunk a szemüvegkészítéshez. A vásárlónak pedig egy színvonalasabb kiszolgálásban lesz része.

Van véleményed? Vitassuk meg az Optikai Magazin Facebook csoportjában!