Milyen út vezetett a szemüveg támogatás megszűnéséhez?

1. rész

Mátyás király „okos lányának” könnyű dolga lenne, ha azt kérdezné tőle az Igazságos, hogy van-e ma Magyarországon szemüvegtámogatás, hiszen mindkét válasza igaz lenne „VAN” és „NINCS”. A „VAN” válasz is igaz hiszen, ha megnézzük a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet mindenkinek alanyi jogon jár kétévente 50 %-os ártámogatás szemüvegvásárlásra korosztályi vagy dioptria korlátozás nélkül. Évente 70 %-os kedvezmény speciális esetekben 2 db kontaktlencse vásárlásakor és 4 évente 90 %-os ártámogatás igényelhető távcsőszemüvegre.

A „NINCS” válasz is igaz, mert bár létezik ez a viszonylag újonnan módosított rendelet, de a támogatás igénybevételéhez szükséges infrastruktúra - ami tartalmazza azokat a termékeket, amikre igénybe vehető a támogatás, tartalmazza azt az optikai hálózatot, ahol igénybe vehető vény ellenében az ártámogatás, a vényfelírásról nem is beszélve - nem elérhető 2024-ben Magyarországon.

Tehát Mátyás király okos lánya hozott is ajándékot, meg nem is, van is támogatás, de a gyakorlatban még sincs. Hogyan jutottunk el idáig? Ennek a különös anomáliának a feltárásán dolgoztunk a legtöbbet az elmúlt évben. Ahhoz, hogy ezt a két fenti egyszerű bekezdést egy szervezet képviseletében le tudjuk írni nem elég megérzésekre hagyatkozni, vagy beszélgetni róla, hivatkozásokkal bizonyítanunk szükséges.

Arra vállalkoztunk, hogy megértsük az anomália okait és igyekezzünk olyan válaszokat adni rá, amik megoldhatnák a jelenlegi „NINCS” problémát. Ehhez sok száz oldalnyi számot elemeztünk, szakértőkkel egyeztettünk, interjúztunk, és sok-sok alkalommal sokféle szereplővel (lencsegyártókkal, optika tulajdonosokkal, más civil szervezetekkel) vitatkoztunk akár néhány a törvényben elrejtett szó értelmezésén. Mert hiszen, az ezt a cikket olvasó érdeklődő is pontosan tudhatja a választ, mi is kimondhatunk nagy okosságokat (mint a mátyásos mese hőse) az anomália mibenlétéről, de ez nem elég.

A cikksorozatban arra vállalkozunk, hogy minden, a szemüveg támogatást hátráltató tényezőt sorra veszünk, nézzük tehát először a számokat.

pastedGraphic.png

A táblázat, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánosan is elérhető gyógyászati segédeszközök forgalmi adatait tartalmazó adatbázis alapján készítettünk a NINCS igazságát erőssíti.

2006-ban közel 2,5 milliárd Ft értékű ártámogatást biztosított az állam az optikai eszközök megvásárlására, ez 2023-ban nem éri el a 9 millió Ft-ot. A táblából jól látszik, hogy 2006. és 2009. után történt valami, ami nagy változást hozott: 

  1. 2006-ban gyógyszergazdaságossági törvény (2006. évi XCVIII. Tv) módosításával jó alaposan visszavette az akkori kormány a gyógyszerek mellett a gyógyászati segédeszköznek minősülő optikai eszközök támogatását is.
  2. 2009-ben a Segédeszközök kommunikációhoz, tájékoztatáshoz és jeladáshoz eszközcsoportban bekövetkezett támogatáskiáramlás csökkenésének oka a 
    1. 2009. augusztus 16-ai gyógyászati segédeszköz ártámogatási rendszerben bekövetkezett változás, amelynek következtében a 6 dioptria alatti szemüveglencsék ártámogatása megszűnt, 
    2. 2010. június 1-jétől ismét rendelhetővé váltak, de kizárólag közgyógyellátás jogcímen 18 év alatti betegek számára.

2021.08.01-el törölték a felnőtteket kizáró rendelkezést és a +/-6.00D alatti korlátozást, eddigre viszont elavult a NEAK terméklista, amit 2009 óta nem igazán használtak, és a vényelszámoló optikai hálózat is felszámolódott, hiszen nem volt mit elszámoljanak.

Most tehát van egy elavult terméklista és csak néhány olyan optika van, ami elfogad vényt. Ha ezek az optikák most el szeretnének számolni egy szemüveget vényre a terméklista alapján, mert mondjuk még találnak forgalmazott szemüveglencsét a listában (keret nincs), akkor az elkészült szemüveg árának csak töredékét tudnák ártámogatás formájában visszaigényelni a NEAK-tól, ami nem az igénybe vehető 50 %-nak felel meg, hanem inkább az 5 %-nak a teljes szemüveg árából. Ez azért alakult így, mert az ártámogatás alapját képező listában kb. 15 évvel ezelőtti nagykereskedelmi árak szerepelnek.

Ebben a cikkben tehát csak felvetettük a problémát, a sorozat következő részeiben kitérünk a további feltárt anomáliákra, azok lehetséges megoldásaira, a „NINCS” szociális következményeire, és az optikai szektorra gyakorolt hatásaira, majd végül, de nem utolsó sorban arra, hogy mit is tekintünk pontosan egy olyan gyógyászati segédeszköznek, ami állami támogatásra érdemes. Addig is folyamatosan egyeztetünk tovább a szereplőkkel, ha nyitottak vagytok rá, veletek is kedves olvasók!

Elérhetőségeink:

MOI A Látásért Alapítvány
+36309224825
latasertalapitvany@gmail.com