Lássunk a jövőbe!

A Magyar Optikus Ipartestület idén januárban egy kérdőívvel kereste meg a kollégákat, amelyben a szakma helyzetét és az optometriai oktatás jövőjét igyekezett felmérni. Szeretnénk ezúton is megköszönni a szakma aktív részvételét a felmérésben és a kiemelkedően nagy válaszadási hajlandóságot a kollégák részéről.

Az Optometrista Szekció fontosnak tartotta felmérni, hogy napjainkban mennyire vonzó a Semmelweis Egyetemen megszerzett diploma. A 175 fő, már dolgozó optometrista válasza alapján jól látható, hogy a szakma munkaerő-megtartó képessége kimagasló, ami rendkívül biztató, hiszen tudjuk, mai napig hiányszakmának minősül hivatásuk és nagyon fontos az utánpótlás. A beérkezett információk alapján az is megállapítható, hogy az optometrista képesítéssel rendelkező szakemberek, az elképzeléseiknek megfelelő megélhetést tudnak biztosítani és nem terveznek váltani.

Az optometristák feladatait feltáró kérdések során kiderült, hogy 72 válaszadó munkaviszonyát tekintve alkalmazott, 66-an pedig saját üzlettel is rendelkeznek. Ebben a csoportban 24-en mondták azt, hogy egy, de akár két további optometristát is tudnának alkalmazni. Ezek az információk megerősítik azt a tényt, hogy az optika szakmával a kereskedelemnek és az egészségügynek is olyan szektorát képviseljük, ahol az általunk készített termékekre, illetve a szolgáltatásainkra állandó igény van, tehát szükséges a szakdolgozók létszámának növelése.

A kérdőív további pontjai a látásvizsgálat körülményeit kutatták. A megkérdezett optometristák 88%-a napi 3-8 órát tölt el vizsgálattal, viszont néhány válaszadó esetében ez a napi nyolc órát is meghaladhatja. Amennyiben egy átlagosnak mondható, nyolc órás nyitvatartást veszünk alapul az optikai üzletek esetében, a megkérdezett 175 fő közül 77-en gondolják úgy, hogy 6 vagy maximum 10 vizsgálat az ideális mennyiségű, de további 51 fő elvégez akár 15 vizsgálatot is naponta. A témakör további kérdéseire adott válaszok is megerősítik a fentieket, hiszen 63% szerint 20-30 perc az ideális idő egy vizsgálat elvégzéséhez. Sajnos a gyakorlatban legtöbbször csak 10-15 perc áll rendelkezésre, amit 21 fő, azaz csak 12% tartott ideálisnak.

Az optometristák nagy része látásellenőrzés mellett kontaktlencse illesztéssel is foglalkozik. A vizsgált mintában 98 személy polatesztes vizsgálatot is végez a binokuláris korrekciók felírásához. Az egyéb szemészeti vizsgálatok közül 52% végez cataracta, glaucoma, szemfenék és AMD szűrést is, azonban 26% az előbbiek mellett gyermekek látásvizsgálatát is vállalja.

A kérdőívet kitöltő optometristák 70%-a végzi el a páciens nyomonkövetését. Ha a kontaktlencse viselők gyakori felelőtlen magatartására gondolunk - értsük ezalatt az internetes rendelést, az öndiagnózist, a túlhordást vagy a higiéniai szabályok megszegését -, akkor ezen az arányon nagyon fontos még javítanunk. Kimondhatjuk, hosszútávon a páciensek oktatása bizonyul a legjobb üzletpolitikának, hisz az ő érdekük igazán, hogy teljeskörűen tisztában legyenek a kontaktlencse viselés szabályaival, melyeket a mi felelősségünk szakszerűen átadni/megtanítani.

A felmérésben résztvevők 78%-a vesz részt a kiszolgálás folyamatában, ezt az arányt lehetőség szerint szintén növelni lenne érdemes, ugyanis a páciensek többsége a vizsgálóban mondja el a legrészletesebben panaszait az anamnézis felvétele során. Az értékesítést végző kolléga munkáját jelentősen meg tudja könnyíteni, ha a vásárló számára megfelelő lencsét már az optometrista megállapítja és javasolja is a vizsgálat során. Ez egy jó módszer lehet arra, hogy csökkentsük a szemüvegeikkel elégedetlen páciensek számát a jövőben. Ily módon csökkenteni tudjuk azon vásárlók számát, akik a dioptria hallatán inkább beszereznek egy készolvasót, illetve segíthetünk azoknak az embereknek, akik munkaszemüveg helyett egyfókuszú korrekciót viselnek, mellyel kifejezetten nehezen boldogulnak a monitoros munkavégzésük során.

Arra a kérdésre, hogy milyen témaköröket hiányoltak a képzésük során az optometrista kollégák a legtöbben azt válaszolták, a binokuláris látáskorrekció elméletével és gyakorlatával foglalkoznának mélyrehatóbban. A válasz nem meglepő, hiszen a szemészetnek ez egy olyan területe, ami valamiért még mindig egy kissé ijesztő a többségnek, pedig a sokasodó panaszok miatt az igény hatalmas az ilyen típusú szemüvegekre. A digitális eszközök jelentősen terhelik látószervünket és rengeteg páciens esetében jelentősen tudja javítani az életminőséget egy jó prizmás korrekció. A válaszok alapján ezt a hiányolt területet követi a gyermekszemészet és a skiaszkópia összesen 81 válasszal. Rendkívül érdekes eredmény ez, hiszen a magyarországi törvények szabályozása alapján jelenleg a 0 és 18 év közötti gyermekek szemészeti szűrését csak gyerekszemész orvos és védőnő végezheti. A gyakorlatban, mint mindannyian tudjuk a 14 év felettieket rendszerint az optometristák vizsgálják, mert az egy orvosra jutó páciensek száma hatalmasra nőtt és a védőnők pedig felszereltségüket tekintve nehezen tudnak eleget tenni a látásélesség felmérésére irányuló feladatoknak. Az igény hatalmas a képzett szakemberek munkájára, mert a myopia terjedése miatt egyre több a szemüveget igénylő ember és ennek tekintetében fontos volna az említett rendszert átgondolni.

Az optometristák nyelvismeretét felmérő kérdés is szembetűnő adatokat eredményezett. A kollégák válaszai alapján közülük 22-en egyáltalán nem beszélnek idegen nyelvet, ami elgondolkodtató, hiszen a nyelvvizsga mára a diploma megszerzésének feltétele. A válaszok alapján 123-an angol és 61-en német nyelvtudással rendelkeznek, ebből van, aki mindkettőt használja. Ennek tükrében a szakmai nyelvi továbbképzések vagy workshopok is biztosan népszerűek lennének.

Mit tartogat az optometristáknak a jövő? A most látható tendenciákat mi, az optika szakma képviselői tudjuk itt a jelenben a megfelelő irányba terelni közös munkával. Az egyértelműen megállapítható, hogy sok a teendőnk, hiszen olyan szakterületet képviselünk a kereskedelemben, ami komoly egészségügyi felelősséggel is jár. Sajnos a mai napig még mindig nem eléggé ismert a köztudatban az „optometrista” kifejezés, pedig rengeteg ember találkozik ezekkel a kollégákkal a mindennapokban. Egy olyan társadalomban élünk, ahol az átlagéletkor európai és magyar viszonylatban is folyamatosan emelkedik, valamint a myopia fokozott ütemben növekedik. Ez mind azt eredményezi, hogy egyre több feladat hárul az optometrista szakemberre, amit fontos a gyakorlati problémák megoldásával, proaktív módon kezelnünk. Egy optometrista munkája is kulcsfontosságú egy üzlet működése során, és ha egymást támogatva dolgozunk, akkor tudunk minél több kiváló látásjavító eszközt készíteni azoknak, akik megtisztelnek minket bizalmukkal.

A számadatos kiértékelést Mazán-Valentin Bernadett, a MOI Optometrista Szekciójának korábbi szekció elnökségi tagja végezte, a jelen cikkbe Imre Annamária optometrista foglalta össze az értékelés eredményeit.

Van véleményed? Vitassuk meg az Optikai Magazin Facebook csoportjában!