EAOO 2025
– az Optometrista Szekció beszámolója Ljubljanából
2025. május 16. és 18. között Ljubljanában került megrendezésre a European Academy of Optometry and Optics (EAOO) éves konferenciája, amely az európai optometria egyik legfontosabb szakmai eseménye. A rendezvény programja az „Innovative Eye Care for Life” mottó köré csoportosult és azokat a legfrissebb tudományos eredményeket, technológiai újításokat mutatta be, amelyek hosszú távon is javíthatják a látásgondozás folyamatait, valamint a páciensek ellátáshoz jutását.
A Molnár Judit Eszterrel és Kovács Györggyel ellátogattunk a konferenciára, mert mindhárman fontosnak tartjuk a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését, megfigyelését és ahhoz, hogy kellő tájékozottsággal tudjuk végezni tevékenységünket az Optometrista Szekcióban a hasznos információk elengedhetetlenek. A Ljubjanában szerzett tapasztalataink, benyomásaink és a jövőre irányába mutató terveink az alábbi beszélgetésben olvashatóak.
- Milyen személyes és szakmai élményekkel gazdagodtatok az EAOO 2025 konferencián Ljubljanában?
M.J.: Nem csak látogatóként, hanem szakmai kiállítóként is jelen voltam, így nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem a világ minden részéről érkező kollégák visszajelzései, történetei alapján. Egy-egy eszköz bemutatásakor jól látható volt, ki milyen mély ismeretekkel rendelkezik és amikor ezekre rákérdeztem, szívesen meséltek arról, hogy hazájukban hogyan tudják hasznosítani a tudásukat
K. Gy.:Számomra mindenképpen meghatározó és előremutató volt az EAOO holland elnökének az előadása, melyben elmondta milyen – a magyarországi helyzethez hasonló – nehézségekkel küzdött az országukban a szemészeti ellátás az állami egészségügyben, de emellett azt is ismertette, hogy az optometrista kollégákat, miként vonták be végül a látásgondozás folyamataiba. A szakmai szempontokat egyeztetve, arra a konszenzusra jutottak, hogy szükséges különböző szintű kompetenciákat adni az optometristáknak és ennek hatására sokkal rugalmasabb lett a páciensek szemészeti, optometriai ellátása. Ez remélem nálunk is mihamarabb meg fog valósulni.
I. A.: Nekem ez az első külföldi kongresszus élményem volt és rengeteg megerősítéssel tértem haza azzal kapcsolatban, hogy az irány, amelyet elképzeltünk az optometria itthoni fejlesztésével kapcsolatosan követi a nemzetközi tendenciákat. Nem szeretem, ha egy embert az vigasztal, ha másnak sem jó, de valahol megnyugtatott azt megismerni, hogy külföldön a magyarországihoz nagyon hasonló kompetenciaproblémákkal küzd az optometrista közösség.
- Melyek voltak a számotokra a kiemelkedő pillanatok?
M. J.: Kiemelkedő pillanat volt, amikor sok év után újra találkoztam Dominique Meslinnel, annak a kiadványnak az írójával, amit magyarra fordítva jelenleg is forgatnak a főiskolai hallgatók. A Látásvizsgálat a Gyakorlatban egy informatív és a vizsgálati metódus részletes magyarázatát tartalmazó füzet.
I. A.: A rendezvény során kizárólag nyitott, segítőkész és rendkívül inspiráló szakmabeliekkel volt szerencsém találkozni. Kiemelkedő élményként említeném a Meena Puar-ral folytatott tartalmas beszélgetést, aki a presbyopia nemzetközileg elismert szakértője (Optometrista, Global Medical Advisor, EssilorLuxottica) és az előadását követően válaszolta meg kérdéseimet. A diskurzus során számos hasznos és megerősítő szakmai információval gazdagodtam, különösen a szemüveglencsék személyre szabásának fontosságával kapcsolatban – egy olyan területtel, amelyet eddig is lelkesen képviseltem szakmai hitvallásomban.
- A konferencia fő mottója az „Innovative Eye Care for Life” volt. Szerintetek ez mennyire tükrözi a jelenlegi és jövőbeli optometriai trendeket?
M. J.:A lehetőségeink adottak, hiszen ez a rendezvény és a magas színvonalú előadások is azt mutatják, akinek igénye van a tudása bővítésére, megtalálja a képzéseket. Nem elegendő az oktatást okolni a hiányosságokért, meg kell találni az utat saját magunk fejlesztésére.
I. A.: Hajlamosak vagyunk néha azt hinni, hogy az „innováció” kifejezés az inkább technológiai újdonságokat jelent, pedig a látásvizsgálat során alkalmazott kommunikációs eszközök hatékony használatára is folynak kutatások külföldön. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kommunikációs készségekkel dolgozunk optometristaként, mert jelentősen segíthetjük pácienseink egészségértésének javulását és nem szabad elfelejtenünk, hogy nem csupán átfogó látásvizsgálatokat végzünk, hanem kulcsszerepet játszunk a szemészeti betegségek korai diagnózisában. Számomra rendkívül izgalmas volt Mirjam van Tilborg előadása az optometria jövőjéről, ami azokat a kollégákat szólította meg, akik szeretnének lépést tartani a szakma fejlődésével és valódi hatást gyakorolni a betegellátás színvonalára.
- Volt-e olyan előadás vagy kutatás, amely különösen releváns lehet a magyar optometriai gyakorlat és optikai piac szempontjából?
I. A.: Különösen tanulságos volt Lorcan Butler előadásában az a kutatási eredmény, mely szerint: ha pácienseinket kizárólag szóban tájékoztatjuk, az átadott információk mindössze körülbelül 10%-a rögzül tartósan. Ezzel szemben, ha a szóbeli tájékoztatást írásos dokumentáció is kiegészíti és a páciens számára lehetőséget biztosítunk annak helyben történő átolvasására, valamint kérdéseinek megfogalmazására, az információátadás hatékonysága akár 80%-ra is növekedhet. Ez az adat is jól szemlélteti, milyen kulcsszerepet tölt be a tudatos, többcsatornás kommunikáció a bizalomépítésben és a hatékony egészségügyi szolgáltatásban.
K. Gy.: Számomra üzlettulajdonosként különösen érdekes – és bizonyos értelemben megnyugtató – tapasztalat volt szembesülni azzal, hogy a myopia és a presbyopia előfordulási aránya globálisan növekszik, de a korrigálatlan fénytörési hibák száma is. Ezek a meglepő statisztikai adatok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy az optikus és optometrista hivatásban továbbra is óriási, kiaknázatlan potenciál rejlik. Ez a felismerés megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a szakmai minőség fejlesztésére és a társadalmi elismertség növelésére még nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Úgy vélem, a tömegtermelést és gyors profitorientáltságot előtérbe helyező üzleti modellekkel szemben hosszú távon kizárólag a hiteles, szakszerű és megbízható optikai szolgáltatások képesek fennmaradni és valódi értéket képviselni.
- Az optometrista képzés és továbbképzés kérdésében láttok lehetőséget a magyar képzési rendszer fejlesztésére a nemzetközi minták alapján?
M. J.: A gyakorlati képzés és a szemorvos - optometrista együttműködés nagyon sok országban megvalósult már. Nálunk is sokat fejlődött az elmúlt időszakban, de vannak országok, akik mögöttünk járnak. Mások klinikai környezetben egymást segítve könnyítik az ellátórendszer terheit, míg megint máshol a szemüvegfelírást hagyják az optometrista kollégákra, hogy ezzel is megosszák a feladatokat. Sokféle modell létezik, mi szeretnénk mindegyikből azokat az elemeket megvalósítani, amelyek ésszerűen segítik a páciens útját az ellátórendszerben.
I. A.: Meggyőződésem, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Szemészeti Klinikai Tanszékén már jelenleg is számos elhivatott oktató tevékenykedik, akik nyitott szemmel követik a nemzetközi trendeket és törekednek arra, hogy a hallgatók számára korszerű, gyakorlatias optometriai szemléletet közvetítsenek. Ez olyan szakmai érték, amelyre méltán lehetünk büszkék. Ugyanakkor a fejlődés lehetősége mindig adott, különösen napjaink gyorsan változó világában, ahol az előrelépés legfőbb motorja már elsősorban az egyéni elköteleződés és belső motiváció megléte.
- Milyen szerepet kapott a mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása az előadásokban?
I. A.: Gabrielle Jansen, az ECOO elnöke előadásában kifejezetten a mesterséges intelligencia jelenlétével foglalkozott és alkalmazásával az optometriai gyakorlatban. Előadásának fő üzenete az volt, hogy az AI elsődlegesen a szakemberek munkáját támogató, kiegészítő szerepet tölthet be és hangsúlyozta, hogy a jövő optometriája egyre inkább a páciensközpontú ellátás ir
ányába mozdul, melynek hatékonyságát a mesterséges intelligencia képes növelni. Előadása számomra világossá tette, hogy a személyes kapcsolatok jelentősége, valamint az optometristák empatikus és komplex döntéshozatali képessége olyan szakmai értékek, amelyeket a technológia – bármennyire is fejlett – feltehetően soha nem lesz képes teljes mértékben helyettesíteni..
- A kongresszuson született ott olyan együttműködési ötlet, ami a hazai szakma számára is hasznos lehet?
I. A.: Természetesen! Több magyar kollégával is találkoztunk és egyeztettünk, illetve úgy gondolom az előadások tartalma rengeteg kreatív ötletet inspirált Optometrista Szekció minden tagjában, a mai napig „flowban vagyunk” amikor ötletelünk.
- Mi volt a Magyar Optikus Ipartestület vagy az Optometrista Szekció hivatalos célja a konferencián való részvétellel és ez mennyiben teljesült?
M. J.: A célunk leginkább mindig az, hogy kitekintést adjunk az optometria külföldi világába. Jó példákat találtunk az önképzés területén és büszkén húztuk ki magunkat, amikor azt láttuk, hogy mi mindent elértünk már a saját hazánkban. Úgy gondolom a jó szakemberek Magyarországon megbecsülik a kompetenciáikat, sőt, tudással töltik meg azokat, mi pedig kifejezetten ehhez szeretnénk a külföldi példákból merítve teret és lehetőséget biztosítani a jövőben.
K. Gy.: Alapvetően szerettünk volna Magyarország határain túllépve, nemzetközi kitekintést nyerni az európai optometriai és optikai irányzatokra, valamint a jövőt meghatározó szakmai trendekre. Célunk az ismeretanyagunk bővítése, a szakmai látókör szélesítése és a nemzetközi tapasztalatokkal való gazdagodás volt. Meggyőződésem, hogy ez a szándékunk maradéktalanul megvalósult.
- Milyen üzenetet fogalmaznátok meg a magyar optometristák számára a konferencia tapasztalatai alapján – milyen irányba érdemes fejlődni?
M.J.: Tanulni, képezni magunkat mindig jó választás. Ne mástól várjuk a megoldást és ne másokat okoljunk a helyzetünkért, hanem találjunk rá a lehetőségekre. Az, hogy milyen területen tesszük ezt, az érdeklődési körünktől is függ, ha erre rátalálunk, próbáljunk meg elmélyülni benne.Nagyon sokan segítenek minket a tudásuk átadásával, idejüket nem sajnálva készülnek egy-egy előadásra. Érdemes nyitott szemmel járnunk és ha tehetjük, hallgassuk meg, azokat, akik segíteni szeretnék a fejlődésünket.
K. Gy.: Fontos, hogy mindannyian törekedjünk a folyamatos tanulásra és arra, hogy a tudásunkat naprakészen tartsuk. Ha nem tartunk az új, innovatív megoldásoktól, hanem nyitottak maradunk és beépítjük például a digitalizáció eszközeit a mindennapi munkánkba, akkor azzal egyrészt hatékonyabbá, egyszerűbbé tehetjük a szakmai folyamatokat, illetve hosszú távon jelentős költségcsökkentést is el tudunk érni.
I. A.: A leterhelt mindennapokban hajlamosak vagyunk a továbbképzéseket a teendőlistánk végére sorolni, mint kevésbé sürgető elfoglaltságokat, ugyanakkor a kongresszus is rávilágított arra, hogy ezek az alkalmak nem csupán szakmai fejlődést szolgálnak, hanem mentális és érzelmi feltöltődést is. Kifejezetten inspiráló volt például az a prezentáció, amelynek egyik része gyakorlati tanácsokat adott a kiégés megelőzésére. Megerősödött bennem az a felismerés, hogy ahhoz, hogy hosszú távon is elkötelezett és hatékony maradjak a – számomra egyébként örömöt jelentő – hivatásomban, elengedhetetlen a folyamatos tanulás és a szakmai közösségekkel való kapcsolattartás. Nekem ez az esemény kifejezetten új lendületet adott, motivál a mai napig.
A ljubljanai konferencia ismételten megerősítette, hogy az optometria jövője nem kizárólag a technológiai újítások adaptációján múlik, hanem legalább ekkora jelentőséggel bír a szakmai attitűd és szemlélet korszerűsítése is. A rendezvény tapasztalatai világosan rámutattak arra, hogy azok a szakemberek, akik elkötelezetten képviselik a páciens-központú megközelítést, meghatározó szereplői annak a folyamatnak, amely révén a nemzetközi innovációk nem csupán elméleti ismeretként jelennek meg, hanem valódi, gyakorlati hozzáadott értékként épülnek be a hazai optometriai ellátás mindennapjaiba.
Mi, az Optometrista Szekció tagjai reméljük, hogy az elhangzottak inspirálóan hatnak a magyar optometristákra és hogy legközelebb Rigában még több magyar kollégával találkozhatunk, akikkel együtt tudunk haladni egy élesebben látható jövő felé.
’A tudás márkafüggetlen.’
