Amit a jótállásról érdemes tudni

Kedves Üzlettulajdonosok, üzletvezetők, reklamációkkal foglalkozó kollégák!

Néhány fontos dolog a jótállással kapcsolatban. Tudjuk, hogy „sávossá” vált a termék árától függően a jótállás időtartamának besorolása.

2021. január 1-jétől a kötelező jótállás alá tartozó termék árától függ, hogy hány év jótállás jár. A jótállási idő a termék árától függően 1 év, 2 év vagy 3 év lehet.

Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 10 000 Ft – 100 000 Ft közé esik, 1 év jótállás vonatkozik a termékre.

Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 100 001 Ft – 250 000 Ft közé esik, 2 év jótállás vonatkozik a termékre. 

Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára a 250 000 Ft-ot meghaladja, 3 év jótállás vonatkozik a termékre.

Az eljárás folyamata: Fogyasztóvédelem, amennyiben nem járnak sikerrel akkor Békéltető Testület és végül – az esetleges sikertelen békéltetés esetén – Bíróság dönthet.

A fogyasztó bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat. A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre, vagy hivatalból eljár, vizsgálva ezzel a vállalkozás piaci magatartását fogyasztóvédelmi szempontból. A fogyasztó egyedi ügyét azonban a békéltető testület oldja meg, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság ebben az esetben átteszi a kérelmező ügyét a békéltető testülethez.

A fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatal.

„Milyen ügyekben járhat el a fogyasztóvédelmi hatóság

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi

  • a forgalmazással, a szolgáltatásnyújtással
  • a gyermek-és fiatalkorúak védelmével
  • a fogyasztói csoporttal
  • a panaszkezeléssel, az ügyfélszolgálattal, a fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával
  • a vállalkozásnak a békéltető testületi eljárásra vonatkozó tájékoztatási, valamint együttműködési kötelezettséggel összefüggő, a fogyasztóvédelmi törvényben és más jogszabályokban foglalt rendelkezései betartását, és eljár azok megsértése esetén;   
  • a megtévesztéssel kapcsolatos ügyeket,
  • az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
  • a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,
  • a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
  • a fogyasztói panaszok intézésére,
  • a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
  • a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá
  • a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén;
  • a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
  • a termék biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét a fogyasztóvédelmi törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint külön jogszabály alapján gyakorolja.”

További fontos információ:

Természetesen a hatóság dönthet arról is, hogy bevon-e szakmai szakértőt az eljárásba.

Ebben az esetben a következők az iránymutató szabályok:

A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek rögzítése

A szavatossági és jótállási igény érvényesítéséhez a szakvélemény kérése továbbra sem kötelező előírás például egyszerű megítélésű, vagy a vállalkozás által nem vitatott esetekben. Ha a vállalkozás azonban azt állítja, hogy a fogyasztó okozta a termék hibáját, tehát a hiba a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett a terméken, akkora hiba okát a vállalkozásnak kell bizonyítani szavatosság alá eső termékek esetében, a vásárlástól számított hat hónapon belül, majd ezt követően másfél évig a fogyasztónak kell bizonyítani. A bizonyítás a szakvéleménnyel történik. A jótállás esetében a teljes idő alatt a vállalkozás bizonyít, tehát a szakvéleményt a vállalkozásnak kell kérni. A 2021. január 1-jétől amennyiben minőségi kifogás merül fel, és a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldása érdekében készül szakvélemény, akkor a jogszabály rögzíti annak a kötelező tartalmi elemeit, azért, hogy a rendeltetésszerű használat bizonyítása ténylegesen megtörténhessen.

A szakvélemény kötelező tartalmi elemei:

  • megrendelő neve és címe;
  • üzlet neve és címe;
  • vizsgálat tárgya;
  • vizsgálati díj összege;
  • vizsgálati díj fizetésére kötelezett;
  • termék beérkezésének időpontja;
  • vásárlás időpontja;
  • minőségi kifogás bejelentésének időpontja;
  • fogyasztó kifogása;
  • vizsgálati módszerek;
  • vizsgálat megállapításai indokolással ellátva”

Amennyiben bármely féllel kapcsolatban egyértelműen megállapítható a jogsértés hibás teljesítés, hibás termék, nem rendeltetésszerű használat, gondatlan kezelés…stb. akkor a hatóság által hozott döntést kell érvényesíteni, az alábbiak szerint:

Döntés jogszabálysértés esetén

Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a vállalkozás a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére. 

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:

  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
  • illetve értékesítését,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
  • a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
  • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”

Fontos kiemelni még a jótállási jeggyel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság által előírtakat, amennyiben:

E-jótállási jegyet is ki lehet állítani

Továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak a vállalkozás. Azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adja a termék mellé, mind online vásárlás, mind üzletben történő vásárlás esetén. Az elektronikus úton átadott jótállási jegyet nevezzük e-jótállási jegynek. A vállalkozás dönti tehát el, hogy papír alapon vagy elektronikus formában adja át a vásárló részére a jótállási jegyet. 

Az e-jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell átadnia a vállalkozásnak a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy érkezhet e-mail formájában vagy letölthető dokumentumként vagy felhasználói fiókba küldöttként vagy applikáción keresztül.

További újdonság, hogy az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet abban az esetben, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak

Van véleményed? Vitassuk meg az Optikai Magazin Facebook csoportjában!