Szemüvegek és a Műhely VIII. „A fejlődés maga a szakértelem.”

Azt az elején kijelenthetjük, hogy az elmúlt 20 év alatt, amit a szakmában töltöttem a több ezer vállalásból csak maximum kb. 60-70 darab volt prizmás. Persze lehetnek olyan optikák/rendelők, ahol egy specialista szemészorvos rendel, és tíz receptből nyolc prizmás, de ez elég ritka. Ha mi csak egy „átlagos” optika szeretnénk lenni, akkor nem is kell tovább olvasni, majd a konkurenciánk foglalkozik az ilyen Marsról érkezett receptekkel…

Talán elsőre furcsán hangzik, de prizma nélkül is fel lehet írni egy receptet minimum hárommillió féle korrekcióval! Ha ehhez hozzávesszük a lehetséges prizma értékeket, akkor több tízmillió lehetőség van! (Ebből néhányról igyekszem képeket is mellékelni, illetve egyszerűen és könnyen érthetően próbálok meg átadni sok hasznos információt a témával kapcsolatban.) 

Valaki nemrégiben megkérdezte tőlem, hogy miért van ennyi lehetőség, ez mitől függ? Néhány sejtből fejlődünk ki, és a billiónyi információból, amiket sejtjeink tárolnak, megkapjuk – most nevezzük így – Ödönkét, akinek fejlődése során egy komplett képalkotó optikai rendszere is kialakul, de sajnos eközben előfordulhat, hogy hiba csúszik a „gépezetbe”. Mivel a természetes szelekció az emberiség egy részénél megszűnt, kombinálva a környezeti ártalmakkal és kiegészítve a legújabb diagnosztikai eszközökkel (no, meg az ügyes optikusokkal, optometristákkal és szemorvosokkal) azt kapjuk eredményül, hogy egyre több a szemüveges ember. Amikor óvodába jártam a 80-as években talán rajtam kívül még egy gyerek volt szemüveges. Egy mai átlagos iskolai osztályban már a tanulók közel fele szemüveges! A Távol-Keleten ez az arány még nagyobb. Ezekből egyenesen levezethető, hogy bár hasonlóságok -szerencsére - vannak, de az, hogy például ki milyen szaruhártya (cornea) hibákkal fog rendelkezni, vagy éppen milyen szemtengely hosszúsággal az javarészt a természeten múlik.

Miért van prizmára szükség?

Egy tökéletes világban, ahol az egészséges szem hibátlanul működik, és az egészséges agy is tökéletesen működik, ott, ha egy tárgyról visszaverődnek a fénysugarak, akkor a megfelelő helyen tökéletes képet alkotnak. Ha fogunk egy darab üveg prizmát és a szem elé rakjuk, akkor a tárgy helyét az él felé eltolja a látott képben. Minél nagyobb a prizma, annál jobban. Mivel nem mindenkinek tökéletes a szeme (szemtengelyhossz, szaruhártya, szemlencse, retina, látóideg stb.) és az agya (igen ezt a hétköznapokból is sejtjük) könnyen szükség lehet egy dioptria korrekcióra, ami, ha nem elég, akár egy prizmás korrekcióra.

Hogyan képzeljük el ezt az egészet?

Egy lehetséges forgatókönyv, hogy a kis Ödönkét a születése után évekig nem látja olyan védőnő (pl. Plusoptix-al), vagy gyerekszemész, aki a megfelelő eszközökkel és szaktudással leszűrné, hogy kis hősünk relatív hipermetróp. Ennek a korai felfedezése nagyon fontos, mivel majd egyszer, a korrigálatlan fénytörési hibák következményeként az agy és a szem elfárad (már nem tud annyit alkalmazkodni, hogy meglegyen a kétszemes éles térlátás) az agy választ, és kikapcsolja az egyik szemet. Így energiáival az egyszemes éleslátásra koncentrál, a másik szemet részben kikapcsolja, „bebandzsít”. Ha nem akarjuk, hogy tompalátás alakuljon ki, rövid úton meg is kaphatja (a többi kezelés mellett) az első prizmás receptet a kedves szülő. Az már borítékolható, hogy Ödönke nem lesz a nemzeti ping-pong válogatott tagja (de pánikra semmi ok, ez legyen a legkevesebb). Egy pici tárgy (ami ráadásul gyorsan mozog) térben való pontos elhelyezése tökéletes térlátás (binoculáris látás) nélkül meglehetősen nehéz. Többek között ebben is segíthet egy jól felírt és elkészített szemüveg. Prizmás szemüveget kaphat valaki kancsalság ellenes műtét előtt teszt jelleggel, vagy például bizonyos migrénes fejfájásoknál a meglévő dioptriás korrekciója mellé, esetleg balesetek után és még számos esetben. Ezek részletes boncolgatását meghagyom a specialistáknak.

Mi az a prizma?

Az optikák és látszerész üzletek szempontjából leegyszerűsítve a prizma egy háromszögalakú hasáb, aminek van egy éle (apex) és egy alapja (base). Az él felé képes eltolni a képet. Pontos definíciója: „Olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet, például a levegő törésmutatójától, emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik vagy pedig teljes belső visszaverődést szenved. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor. Mivel a fehér fény egy összetett fény a prizma alkalmas a felbontására.”

A mi szempontunkból a szivárványnál fontosabb, hogy a hagyományos (+) illetve (-) lencsék is tulajdonképpen két-két prizmából állnak (rögtönöztem is egy kézzel rajzolt kis illusztrációt). A pluszos lencse egy konvex lencse, ami „két prizma hasáb” alappal egymás felé néz, és mivel mindkét hasáb az él felé tolja el a képet, ezért eredményül nagyítani fog. A mínuszos lencse pedig egy konkáv lencse, ami „két prizma hasáb” éllel néz egymás felé, és természetesen itt is az él felé tolják a képet a hasábok, ezért eredményül kicsinyíteni fog. Tehát egy pontatlan PD-vel és EP-vel elkészített szemüvegnél mindjárt „ajándék” prizmákkal távozik a kedves vevő (lásd. tűrések cikkem). Ha nem a PD eltolással szeretnénk elérni a lencse prizma hatását, akkor mondjuk egy sima szférikus lencséhez a gyártás során adható +még egy prizmaérték is? Igen! Ennek van egy nagysága, ami lehet mondjuk 3, vagy akár 8 is (a lehetséges prizmaértékek 0.25-40 között vannak, az esetek döntő többségében 1-10). 

Hogyan gyártják?

Ezt inkább csak megemlítés szintjén írom. Ha vesszük egy alaplencse gyártását (régebben), amin a félkész alapanyag fel van blokkolva egy fém „pogácsára”, akkor nem simán síkban kerül a marófej elé, hanem úgymond kiékelve egy prizmagyűrűvel. Magyarul szöget fog bezárni a marófej előtt. Gyártástechnológiától függően például egy 5-ös kívánt prizma eléréséhez egy 6-os prizmagyűrűt használtunk a finomcsiszolási/polírozási munkafolyamatok miatt (egy mai korszerű számítógép vezérelt CNC lencsegyártás ettől azért eltér). Így a lemart lencse nem csak a kívánt dioptriával rendelkezik, hanem egy bizonyos méretű prizmával is. Ez természetesen az gyártott átmérőt és lencsevastagságot erőteljesen befolyásolja. Viszont lehet magasabb törésmutatókból is gyártani, amivel vékonyabb lencséket kapunk, de pl. egy 1.67-es lencse egy „tip-top” réteggel egyedi prizmás gyártással nem olcsó mulatság. Ha például anyagi okok miatt nem gyártott prizmás lencsét rendelünk, bizonyos esetekben „EP és PD eltolással” is elérhetjük a kívánt prizma hatást. No de milyen egy gyártott prizmás lencse?

Sajnos aszimmetrikus (önmagában ez nem lenne baj, de egy nagyobb prizmás lencse ritkán lesz szép, egy mai szemüvegnek meg ugye szépnek is kéne lennie). Az egyik fele vékony -akár papírvékony letöredezett szélekkel- a másik fele vastag. Akár nagyon vastag is lehet. És műhelyes szempontból itt kezdődnek a problémák. Mellékeltem is több képet, amik többet mondanak minden szónál.

Milyen egy prizmás recept?

A prizmás recepten szerepelhet a sima szférikus dioptria, adott esetben a cilinder dioptria mértéke természetesen fokban meghatározva, PD, magasság. A prizmás recepten szerepelnie kell a prizma nagyságának és fokban meghatározva az irányának (ami az él iránya 360 fokos skálán meghatározva), adott esetben grafikusan megjelenítve. Nagyon FONTOS, hogy melyik a jobb és melyik a bal oldal. Egy prizmás dioptriát akár három féle módon is fel lehet írni, például szavakkal: alap be és él kifelé, de ez önmagában kevés egy lencse legyártásához (viszont plusz segítség a becsiszoláshoz). A gyártó labornak pontosan feltüntetett értékekre van szüksége, amelyekkel egyértelműen gyártható egy prizmás optikai lencse a lehetséges több tízmillió variánsból. Ha meg van adva az alap dioptria, a prizma nagysága és fokban megadott iránya, akkor a lencse legyártható, feljelölhető és becsiszolható, tehát elkészíthető a szemüveg.

Hogyan rendeljünk ilyen lencsét?

Régebben érdemes volt beküldeni (később fénymásolni) az orvosi receptet. A mai internetes lencse megrendelő programok már természetesen tudják értelmezni, és minden adat megadható. Kiemelten fontos a keretadatok, a lencseátmérő, illetve egyéb kerettulajdonságok a prizmadioptria mértékének a függvényében. 

Hogyan blokkoljuk?

A legtöbb lencsegyártó már tamponálva küldi nekünk a megrendelt prizmás lencséket, hogy segítse az optikák/műhelyek munkáját. Ami az esetek döntő többségében jól is van tamponálva (ha valamiért ebben nem bízunk, akkor töröljük le és jelöljük újra). Viszont a blokkolásnál az egyik sarkalatos pont, hogy ki adja-e az átmérő, a másik, hogy megfelelő-e a felfekvése a lencsének. Ha kell használjunk több lábas átlátszó alátétet, vagy állítsuk összébb a lencsetartó karokat. Prizmás lencséket a feljelöléshez képest dioptriánként 0.25 mm mértékben az él felé tolva blokkoljuk fel (távbecsiszolás rendelésénél már így adjuk meg az adatokat.) Ha blokkolónk tudja, használjuk az óvatos blokkolás funkciót (pl. Nideknél egy csiga jelöli).

Hogyan csiszoljunk ilyen lencsét?

A probléma a háromszöggel van és a prizmás lencsék alapjával… Korábban már sok szó esett a dönthető befogó pofáról. Hát használjuk! Ez a legjobb megoldás. És ha nincs? Akkor, marad a zauger ragacs hajtogatás. Ha „nagyobb” prizmákról beszélünk, vagy erősen decentrált a blokkolás, akkor előfordulhat a lencse letapogatásánál, sérülhet a letapogató (feeler), akár el is hajolhat/törhet. Ez főleg a régebbi csiszolóknál jellemző. Ilyen esetekben lehet, hogy kézi nagyolásra (igen, manuálisan a kézicsiszolón), vagy ipari CNC alapú csiszológépre lehet szükség. A fazetta vezérlésnél sok esetben nincs túl sok lehetőségünk. Természetesen sok múlik a megfelelő keretválasztáson is. A keretívtől függően kérhetjük a fazettát előre, vagy a keret bázisára, de semmiképpen se hátra! Az újabb csiszológépek teljesen automata módban is elég jól eltalálják a pozíciót, mivel túl sok variálásra itt nincs lehetőség. Ha alappal kifelé néz a jobb és a bal oldali prizma, akkor a legtöbb esetben nekünk még le kell csapnunk a lencsékből, halántéknál, hogy a szárak csukhatóak legyenek. Ilyenkor természetesen újra kell szélezni és polírozni a lencséket (bár a polírozás a prizmás szemüvegnél is zavaró lehet, sokkal esztétikusabb megjelenést ad). Ha mondjuk a prizma helyzete alappal befelé néz a jobb és bal oldalon, akkor az orrtámasz/orr-rész kialakítása sokszor meglehetősen nehéz. Prizmás csiszolásoknál és keretbeállításoknál talán ez a legszerencsétlenebb. Itt sokszor ki kell hajtanunk az orrtámaszokat, lecsapni a lencsékből, újra szélezni, a keretbe próbálni, visszahajtani az orrtámaszokat, úgy, hogy megfelelő legyen azok szélessége. Az orrnak kényelmesen el kell férnie, és persze ne legyen annyira zavaró a döntött lencse lecsapása a vevőnek. Itt mind a látótér, mind az esztétika is szempont. Ezek egyéb variánsai is előfordulhatnak, például jobb oldalt alap ki (halánték felé lesz vastag), bal oldalon alap be (orrnál lesz vastag) a lencséink helyzete, vagy teljesen különbözhet a jobb és bal oldali prizma mind irányban, mind erősségben. Ezeken túl persze a szempilla se érjen hozzá a lencsékhez, külön szerencsétlen eset, ha aszimmetrikus, és csak az egyik oldalnál fordul elő, hogy hozzáér. Az elkészült szemüveget természetesen vissza is kell mérnünk, vagy legkésőbb a kiadáskor a pupilla feljelölése után leellenőrizni, ha mások csiszolták. 

Ezt tudja a dioptriamérőnk? Hogyan jelöljük fel? Hogyan mérjük vissza?

Hogyan számoljuk ki? Hogy kéne kinéznie a receptnek?

Hogyan szokja meg a vevő? Mi legyen a többi szemüvegével?

Milyen alternatív megoldások vannak? Mi az a prizmafólia?

A cikknek igény szerint még lehetnek folytatásai.