Fogyasztóvédelmi kisokos optikusoknak

Kezdjük az elején: ahhoz, hogy létrejöjjön bármilyen üzleti kapcsolat, mindenképp szerződésre van szükségünk, amely a mi szakmánk esetében a megrendelő vagy munkalap megnevezéssel szerepel általában. Azért is érdemes ezt használni mert az esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben ezzel tudjuk – mi is – igazolni, a megrendelést, az átvételt és az általunk nyújtott szolgáltatástól, illetve terméktől elvárható tulajdonságokat. 

A szemüveg esetében amúgy is speciális a helyzet, hiszen a vizsgálat megtörténtekor fennálló állapot szerinti adatok alapján készítjük el a szemüveget. Azt fontos kiemelni, hogy az optika szaküzletben készült, szakember által átadott dioptriát tartalmazó szemüveg megrendelése után már nincs lehetőség a vásárlástól való elállásra mert a szemüveg egyéni méretvétel alapján készül. Ezt érdemes feltüntetni a megrendelőn/munkalapon, hivatkozva az idevonatkozó kormányrendeletre.

Tanácsos a megrendelővel mind a megrendelést és annak feltételeit, mind az átvételkor a szemüveg használatának szabályait is tartalmazó papírt aláírattatni. Sok kellemetlenségtől tudjuk magunkat megkímélni!

Abban az esetben, ha mégis felmerülnek fogyasztóvédelmi kérdéskörbe tartozó vitás kérdések, akkor először természetesen az optika szaküzletben szerencsés megoldást találni. Amennyiben ez nem vezet eredményre akkor a következő szint a fogyasztóvédelmi rendszer első fázisa a kormányhivatalokban található fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó iroda, ahová a vásárló fordulhat.

Ide fordulhat a vásárló a vásárlást igazoló megrendelővel/munkalappal, a szemüveg árának kifizetését igazoló nyugtával vagy számlával, és az optika szaküzletben felvett jegyzőkönyvet a minőségi kifogásról.

A hivatalos megfogalmazás szerint:

„Jegyzőkönyvet akkor kell felvenni, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt érvényesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a fogyasztó nevét és címét, a termék megnevezését, vételárát, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, a kifogás rendezésének módját, vagy elutasításának indokát. Ha a vállalkozás a kifogás bejelentésekor a fogyasztó által bejelentett igényéről nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén annak indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – 5 munkanapon belül köteles a fogyasztót értesíteni.”

Ezeknek a pontos adatokkal és a kifogás leírásával kitöltött papíroknak mindenképp meg kell lennie ahhoz, hogy szabályszerűen járjunk el. A szakhatóság a számára előírtak szerint végzi el a vizsgálatot, melynek az eredményét írásban közlik mind a két féllel.

Akkor, ha az érintettek nem fogadják el a hivatal döntését, akkor a Minisztérium szakmai irányítása alá tartozó fogyasztóvédelmi rendszer második szintje következik, ami a Békéltető Testület. 

Itt a felek meghallgatásával és szakértő, illetve moderátor bevonásával próbálnak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. Az esetek többségében a szakmánkban előforduló panaszok ezen a szinten megoldódnak – szerencsére – így nem kell a harmadik szintre lépni, ami már a jogi utat, a pereskedés hosszas és költséges folyamatát vonja magával. 

A fogyasztóvédelmi előírásoknak legteljesebben megfelelő, alaposan átgondolt tartalmú és kellően szakszerűen elkészített munkalap/megrendelő nagy eséllyel elejét veheti egy esetleges reklamációnak fogyasztóvédelmi panasztevésnek.